vak

José Cura Koncertek Egyéb Hírek Együttesek Rólunk írták Hírek [hun]

Rólunk írták - Ahova egy világsztár is hazajár

 

Hosszú évek hányattatásai után újra nyilvános koncertek sorát adják a Magyar Rádió Művészeti Együttesei. Bár az épületeik hamarosan új kezekbe kerülnek, azt remélik: zavartalanul folytathatják a munkát a Bródy Sándor utcában. José Cura szerződtetéséről, célokról, függetlenségről is kérdeztük Kovács Géza ügyvezető igazgatót.

José Cura a következő évadtól a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek első állandó vendégművésze. Már dolgoztak együtt korábban is, miért szőtték szorosabbra az együttműködést?

Ez a történet tizenöt éve kezdődött. 2004 augusztusában a Nemzeti Filharmonikusokkal dolgoztunk együtt José Curával a VeszprémFesten. Különleges koncert volt: Kocsis Zoltán Rachmaninov d-moll zongoraversenyét játszotta, a zenekart José Cura vezényelte, majd helyet cseréltek: José Cura énekelt, Kocsis Zoltán pedig vezényelt. Kiderült, hogy egy roppant közvetlen világsztárról van szó, mindenféle allűr nélkül.

Aki ezek szerint karmesterként is megállta a helyét. Sokszor felmerül a karmesteri ambíciókat dédelgető szólistáknál, hogy jobb lenne, ha maradnának a hangszernél.

José Cura esetében ez éppen fordítva történt, ugyanis ő zeneszerzés-karmester szakon végzett a Buenos Aires-i zeneakadémián. Ám közben énekelt egy kórusban, ahol a karvezető felfigyelt különleges hangi adottságaira, így vált belőle az egyik legkiválóbb tenorista.

Én azt hiszem, hogy mostanra érett be igazán: énekesként tökéletesen birtokában van a szükséges tudásnak, a hangja fényesen ragyog, ugyanakkor elképesztő színpadi rutinra tett szert. De közben folyamatosan ott volt a zsebében a karmesteri pálca, és rengeteg művet komponált. A tavalyi nagyhéten két alkotását: az Ecce homót és a Magnificatot adtuk elő.

Nagyszabású oratorikus művekről van szó, így kellett egy zenekar, egy kórus és egy gyermekkar, a mi együtteseink pedig örömmel vállalták a feladatot. A próbaidőszak alatt sokat beszélgettünk, és kiderült, hogy ontja magából a világi és egyházi műveket, amelyeket maga is szívesen vezényelne, így szinte magától értetődően merült fel, hogy fűzzük szorosabbra az együttműködést.

Természetesen megvitattam a dolgot az együttesekkel is, de nyilvánvaló volt, hogy ez mindkét fél számára előnyös helyzet. Mi kapunk egy világsztárt, akivel izgalmas és nagy érdeklődésre számot tartó koncerteket adunk Magyarországon és külföldön, José Cura pedig kap egy kiváló zenekart, Európa egyik legjobb kórusát és egy ugyancsak remek gyerekkart, mindehhez pedig egy igazán meghitt kapcsolatrendszer társul.

Három évre kötöttek szerződést.

Valóban, és lassan már körvonalazódik a második- és harmadik évad közös programja is. A következő, 2019/20-as hangversenyévadra meghirdetett három koncert mellé már gyűlnek a közös külföldi felkérések is. Novemberben lemezre vesszük a tavaly előadott két művét itt, a 6-os stúdióban, majd november 13-án a Müpában Verdi Requiemjét dirigálja. Januárban egy vígoperáját játsszuk, amelyet Alejo Carpentier a ’70-es években magyarul is megjelent, Barokk zene című regénye ihletett. Ez egy Örkény tollára illő, abszurd történet arról, hogy Montezuma ellátogat Velencébe, hogy ott a „rőt hajú mesterrel”, Vivaldival találkozzék. Áprilisban a Bajazzókat játsszuk, amelyben José Cura énekli a főszerepet, Kovács János vezényel.

Kovács János első állandó karmestere az együttesnek. Változik valami José Cura szerződtetésével?

Nem. Vásáry Tamás továbbra is a művészeti együttesek örökös, tiszteletbeli főzeneigazgatója, Kovács János az első állandó karmester, José Cura pedig első állandó vendégművészünk.

Két éve vette át a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek igazgatását; akkor egy megújulás előtt álló, széttöredezett, rossz struktúrájú intézmény volt. Hol tart most a munka?

Az együttesek méltatlan helyzetben voltak, ám ez korántsem volt egyedülálló: a ’90-es évekre az olasz Rai 17 zenekarából például mindössze egy maradt, és veszélybe került az oslói rádió zenekara is. Az ezredforduló táján felmerült, hogy a Magyar Rádió megtartsa-e az együtteseit. A kórusnál jelentős létszámleépítés történt, a zenekarnál nem töltötték be a megüresedett státuszokat. Ördögi körbe gabalyodtak az együttesek. A stúdiófelvételeknél számítottak rájuk, a nyilvános hangversenyeket azonban rosszul szervezték meg, így hamar megfogyatkozott a közönség.

A helyzet átvészelésében nem kis szerepet játszott Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás, Kovács János és néhány más muzsikus, akik teljes mellszélességgel kiálltak az együttesek mellett, ezért a kormány munkabizottságot hozott létre, amely 2016 őszére összeállította a jelentését, és kijelölt egy programot. Én ennek a folyamatnak az elején, 2017 márciusában érkeztem ide. Májusban már aláírtunk egy megállapodást Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások akkori miniszterével, amely – többek között – évente 300 millió forintos plusz támogatást garantál.

Mennyi így összesen az együttesek költségvetése?

Az MTVA költségvetésébe építve külön soron szerepel az együttesek támogatása, amely öt éve nem változott: 871 millió forint. Ehhez járul még a 300 millió forintos plusz támogatás. Ez nagyon kevés. Összehasonlításképp: az ugyancsak zenekart és kórust tömörítő Nemzeti Filharmonikusok éves költségvetése már 2017-ben csaknem kétmilliárd forint volt, teljesen jogosan. Ugyanakkor ehhez képest mi egy gyermekkórust is fenntartunk.

A keret nagy része bérekre megy el, de még így is alacsony a javadalmazás, az elvárások viszont speciálisak. Nagy számú nyilvános hangversenyünk mellett komoly stúdiómunkát is végzünk. Rátaláltunk arra a feladatra, amit rajtunk kívül senki nem végez el ebben a formában: ez a kortárs magyar zene dokumentálása. Tavaly több mint húsz kortárs művet rögzítettünk.

A 6-os stúdióban nyilvános koncerteket is tartunk, a Csillagok a stúdióban sorozatunk rendkívül népszerű, de középiskolásoknak is kidolgoztunk egy programot, amelyben ízelítőt kaphatnak a stúdiómunkából: mit csinál egy hangmérnök, egy felvételvezető, milyen különleges hangszerekkel lehet zenét előállítani; és természetesen az óvodás korosztályt is vendégül látjuk itt.

Tehát kivesszük a részünket az edukációból, a kortárs zene ápolásából, ha kell, Berlioz Te Deumát adjuk elő csaknem ötszáz résztvevővel a Müpában, Mátyás-templomi sorozatunkban viszont kamarakórussal és korhű létszámú zenekarral játsszuk Bach, Schütz és Telemann műveit. Újra fénykorukat élik az együttesek, jelen vagyunk a zenei életben itthon és külföldön is.

Augusztus végén Japánban és Kínában koncertezik a zenekar, a kórus nemrég a Müncheni Rádiózenekarral adott nagy sikerű koncertet, majd Bergamóban lépett fel. A gyermekkórussal pedig hamarosan szlovákiai és csehországi turnéra indulunk. Ez utóbbiban nem kis része van Dinyés Somának, akit februártól neveztem ki a gyermekkórus vezető karnagyának.

A rádió épületei most új kezekbe kerültek. Mi lesz az együttesekkel?

Két kormányrendelet szól a valamikori rádió épületeiről, amely otthont ad a művészeti együtteseknek, az archívumnak és a kottatárnak. A 2016-os rendelet a Magyar Nemzeti Múzeumhoz csatolja az épületek egy részét, a 2018-as döntés pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek ítél bizonyos épületeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának állásfoglalása szerint ezek a változások nem érintik a művészeti együtteseket. Úgy tudjuk, a 6-os stúdió megmarad, és reméljük, sikerül felújítani, mert ez technikailag és építészeti szempontból is szükséges.

Muszorgszkij Hovanscsina című operájával indul a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozata április 5-én. Izgalmas feladat a rádió mindhárom együttese számára, és bizonyos értelemben ősbemutató.

Muszorgszkij meglehetősen kaotikus módon hagyta maga után a Hovanscsina című operáját, amelyből Rimszkij-Korszakov készített egy, az ő zenei világát idéző átiratot. Majd Sosztakovicsot kérték fel egy új változat elkészítésére, aki írt belőle egy Sosztakovics-operát. Bojti János és felesége, Papp Márta évtizedeket szentelt annak, hogy a moszkvai levéltár kéziratait összeillesztve hűen rekonstruálja a Muszorgszkij által elképzelt változatot. Így okunk van azt állítani, hogy ez az eredetihez legközelebb álló Hovanscsina ősbemutatója lesz, amelyet Kovács János dirigál.

 

forrás: http://www.kultura.hu/ahova-egy-vilagsztar-is

 

További hírek