A Variációk kamarazenére 6. koncertje öt zeneszerző kíváló darabját hozza el a közönségnek a Dohnányi Ernő Zenei Központba!
Ludwig Wilhelm Maurer: Three Pieces
A német hegedűművész, karmester és zeneszerző, Ludwig Wilhelm Maurer (1789-1878) előadóművészi tehetsége igen korán megmutatkozott: első nyilvános koncertjét 13 évesen adta Berlinben. 1806-ban utazott először Oroszországba, és a későbbiekben – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – itt bontakozott ki karrierje, 1833 után pedig már nem is hagyta el Szentpétervárt. Az orosz közönségnek 1834-ben ő mutatta be elsőként Beethoven Hegedűversenyét. Három rövid tételből álló kompozícióját az amerikai trombitaművész és zeneszerző Robert Nagel (1924-2016) alkalmazta rézfúvós kvintettre.
Dmitrij Sosztakovics: 8. vonósnégyes, c-moll, op. 110
Sosztakovics (1906-1975) 1960 júliusában, mindössze három nap alatt írtra meg 8. vonósnégyesét: a lázas munka nála mindig a rendkívül személyes mondanivalójú művekhez kapcsolódott. Bár a darabot a szerző hivatalosan (helyesebben: a hivatal figyelmét elterelendő) a „fasizmus áldozatainak emlékének” ajánlotta, Sosztakovics magánjellegű közlései, és a mű tematikus szövedéke egyaránt önéletrajzi ihletésről árulkodik. A kompozícióban felbukkanó témák egy teljes curriculum vitae-vel érnek fel: szimfóniák (No. 1, 8, 10), a Zongoratrió, az 1. gordonkaverseny és a vezér haragját kiváltó Kisvárosi Lady Macbeth című opera motívumai tűnnek fel, az öt egybe komponált tételt pedig a szerző jellegzetes monogram-témája (D-Esz-C-H – „D. SCHostakowitsch”) fűzi össze.
Franz Doppler: L’oiseau des bois
(Az erdei madárka), op. 21
A különleges hangszerelésű, fuvolára és kürt-kvartettre írt darab 1865-ben jelent meg nyomtatásban, Doppler (1821-1883) műfaji meghatározása szerint Idill (Idylle). Magyarországon 1880-ban a pécsi zenekar tagjaiból álló együttes mutatta be.
Carl Philipp Stamitz: B-dúr fagott kvartett, op. 19. no. 5,
Carl Stamitz (1746-1801) cseh származású német zeneszerző muzsikus család sarja. Édesapja, Johann Stamitz a mannheimi udvari zenekar koncertmestere és zeneszerzője. Carl Stamitz hallatlanul termékeny komponista volt, elsősorban hangszeres darabokat – versenyműveket, szonátákat, szimfóniákat és kamaraműveket – írt. Hat kvartettből álló op. 19-es sorozata 1779-ben keletkezett, a ciklus első négy darabját klarinétra és vonósokra, az 5-6. művet fagottra és vonósókra írta.
Carl Reinecke: Oktett, op. 216
A kompozíció 1892 körül keletkezett. Reinecke (1824-1910) feltehetőleg a neves francia fuvolaművész, Paul Taffanel által alapított Société de Musique de Chambre pour Instruments à Vent számára írhatta.
Variációk kamarazenére 6.
JANUÁR 10. (péntek) 19:00
Dohnányi Ernő Zenei Központ