Szabó Barna vegyeskarra és zongorára írt passió oratóriuma 2015-ben keletkezett, ősbemutatója 2015 május 27-én volt. A zeneszerző által összeállított szövegkönyv sajátossága, hogy az evangéliumi elbeszélésekből csak azokat a szövegrészeket választotta ki, melyek az evangéliumi történet valamelyik szereplőjéhez kapcsolódnak, nincs evangélista, azaz narrátor. Az események tehát úgy bontakoznak ki, mintha egy rádiójátékot hallanánk, a történetet – a zeneszerző megfogalmazása szerint – „úgy érzékeljük, mint a világtalanok”. Ugyanakkor az egyes szerepeket nem szólisták, hanem a kórus jeleníti meg.
„Orbán György passiója (Passió magyar nyelven, 1998) annak idején villámcsapásként ért, nagyon meghatározó élmény volt számomra – nyilatkozta Szabó Barna. Egy nagyszabású dalciklust terveztem akkoriban írni Messiaen nyomán, a stációkhoz kapcsolódó meditációknak egy olyan szövegére, mellyel egy lelkigyakorlaton találkoztam.” Az eredeti elképzeléstől Erdei Péter, az Új Liszt Ferenc Kamarakórus akkori karnagyának javaslatára tért el, Erdei felvetette, hogy a kompozíció Jézus szenvedéstörténetét a tömegjelenetekre alapozva jelenítse meg. „A passió eseményeinek ilyen módon történő bemutatása az igazság minden korban jellemző általános felismeretlenségéről, félreértéséről és botrányáról szól”.
A keresztút szélén öt tételének szövege teljes egészében a Károli-féle Biblián, a szinoptikus evangéliumokon és különböző ószövetségi részleteken alapszik. Az első tétel a Gecsemáné-kertben gyötrődő Jézus szavait idézi: „a lélek kész, de a test erőtelen”. A keserű pohár elfogadása után visszatérő szavak („Vigyázzatok, hogy kísértésbe ne essetek!”) az Atya akaratában való megbékélés nyugalmát árasztják, de belőlük már az uralkodó Krisztus, a Pantokrátor néma fensége is kihallható.
A második szakasz az elfogatás jelenetét beszéli el. A mély regiszterben, alig hallhatóan belépő zongora a Jézus elfogására rendelt csapat közeledését jeleníti meg. „Kit kerestek?” – „A Názáreti Jézust!” – „Én vagyok” – a válasz hallatán földre hulló katonák a maguk sajátos módján mutatják be a passiótörténet egyik legnagyobb bizonyságtételét. A jelenetet szorongattatásról és szabadulásról szóló zsoltáridézetek egészítik ki, illetve kommentálják.
Illés próféta találkozása Istennel látszólag nem vág a történetbe a harmadik tételben. A „halk és szelíd hang” azonban Pilátus előtt is ugyanúgy szólal meg, kinyilvánítva ezzel eredetét: örökkévalóságát és Jézussal való azonosságát.
A keresztút szélén negyedik tételének sok szálon zajló eseményeinek központjában Jézus magányos narratívája áll. Pilátus értetlen kérdései, a csőcselék őrjöngése és a tanítvány lamentálása ellenpontozzák az utolsó hét szó lassan hömpölygő recitálását. A jelenet csúcsán a kórus – színpadi értelemben is – kettéválik: a Jézus szerepét éneklő bariton szólam jobb és bal oldalán, két latorként, elkárhozandók és üdvözülendők együtt szemlélik a felfoghatatlant, Isten halálának misztériumát.
A Jeruzsálem leányai című zárótételben Jézus szavai adják a nagypénteki „történet” konklúzióját: a halálakor bekövetkező földrengés az utolsó ítélet kataklizmájának előképe, amint az igazságot fel nem ismerőkre ítéletként eső hegy, ez az egész művön végigvonuló motívum sem más, mint a kereszttől súlyos Golgota.
***
Sapszon-bérlet 3.
2025-01-24 péntek 19:30
Dohnányi Ernő Zenei Központ (1066 Budapest Jókai utca 4.)
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a hangverseny az eredeti helyszínen, a Szilágyi Dezső téri református templomban technikai okok miatt nem valósulhatott meg, ezért a koncertnek a belvárosi Dohnányi Ernő Zenei Központ ad otthont.
Vezényel: Nemes László Norbert
Közreműködik: Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Borbély László (zongora), Fervágner Csaba (nagybőgő)