Magyar Rádió Gyermekkórusának Kamaracsoportjai
Nicola Porpora: In exitu Israel – 113/114. zsoltár

A Bach-kortárs Nicola Porpora (1686-1768) korának egyik legsikeresebb operaszerzője volt, a nápolyi stílus egész Európában ünnepelt képviselője. Mint legtöbb kortársa, ő is komponált az itáliai (velencei, nápolyi) énekiskolák, konzervatóriumok, árvaházi együttesek számára. A fantasztikus természeti képekben, metaforákban gazdag „Amikor Izrael kivonult Egyiptomból” kezdetű zsoltárszöveg megzenésítése 1744-ben született.

Magyar Rádió Gyermekkórusának Vegyeskara
Farkas Ferenc: Alkony
Kodály Zoltán: Norvég leányok
Bartók Béla: Négy szlovák népdal

Farkas Ferenc (1905-2000) Petőfi Sándor versére írt kórusdarabja az 1970-es években született. A zeneszerzőt elsősorban a verssorok finom lüktetése ragadta meg, „a  kompozíció zenei képes szinte magától alakult ki bennem” – árulta el később.

Weöres Sándor költészetét Kodály fedezte fel a magyar zeneszerzés számára. A Norvég leányok című verssel kapcsolatban így fogalmazott: a fiatal költő „olyan benyomást rögzít, ami eleven, és rögtön elénk varázsolja a tájat”, melyre a szöveg utal. Ezt az elemi élményt sikerül Kodálynak finom mívű, impresszionista színezetű zenében kifejeznie. Szinte a bőrünkön érezzük az esőcseppek hullását, látjuk a csúcsos csuklyát viselő, messzire vágyódó, mindig mosolygó, de sohase nevető balholmi leányokat.

Bartók Béla Négy szlovák népdal (Négy tót népdal vegyeskarra zongorakísérettel) 1916-ban született, a darab Lichtenberg Emil vezényletével hangzott el első ízben, 1917-ben. Bartók fontosnak tartotta felhívni a korabeli közönség figyelmét a feldolgozott népdalok eredeti funkciójára: az első darab lakodalmas ének, a másodikat szénagyűjtéskor éneklik, a harmadik és a negyedik dudával kísért táncdal.

Zeneiskolások produkciói
Bartók Béla: Változó ütemek (Mikrokozmosz 126.)
Frédéric Chopin: h-moll prelűd op. 28
Giovanni Battista Pergolesi: Nina
Carl Reinecke: Tarantella op. 54/12

Bartók Béla Mikrokozmosz című sorozata a pedagógiai céllal írt zongoramuzsika forradalmian új szemléletű alkotása. A rendkívül logikusan, világosan felépített, hat füzetbe rendezett ciklus a legkönnyebben játszható művektől a koncertelőadásra is alkalmas darabokig vezeti el a tanulót. Maga Bartók is szívesen játszott a sorozatból, például az amerikai emigráció előtti utolsó budapesti koncertjén is eladott egy kisebb csokrot. A Változó ütemek című tétel az 5. füzetben kapott helyet.

Chopin (1810-1849) minden hangnemet érintő prelűd-ciklusa a romantikus zongoramuzsika mikrokozmosza. A melankolikus hangvételű h-moll prelűd különösen híressé vált, ezt a művet adták elő a zeneszerző gyászszertartásán, akkor nem zongorán, hanem orgonán.

Az olasz későbarokk sugárzó tehetségű zeneszerzője, Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) Nina című csellódarabjában egy népszerű dalt dolgozott fel (Három napja már, hogy Nina csak fekszik az ágyában). Az érzelmes és Chopin h-moll prelűdjéhez hasonlóan szomorkás muzsika különösen népszerű volt a romantika korában.

Carl Reinecke (1824-1910) az 1850-es évek közepén  adta közre 12 négykezes zongoradarabból álló sorozatát, melynek vérpezsdítő utolsó tétele egy temperamentumos Tarantella.

Palánták
Tamási Tannenbaum Tibor: Négy gyermekdal
Szőnyi Erzsébet: Este van már, késő este; Haj, haj, haj, letörött a gally
Papp Lajos: Nyárdicsérő; Macskazene; Hívogató; Zenebolt
Bárdos Lajos: Ugyan, édes komámasszony; Bikaviadal

A sokoldalú alkotóművész, Tamási Tannenbaum Tibor (1934) szinte minden műfajban és stílusban kamatoztatta tehetségét, szívesen komponált színházi zenét, dzsessz-muzsikát, kórusokat, bordalokat éppúgy, mint gyermekkari tételeket.

Szőnyi Erzsébet (1924-2019) gyermekkari népdalfeldolgozássorozata (33 könnyű kórus, 1969) a zeneszerző megfogalmazása szerint „iskolai használatra készült. A dalok legnagyobb része szerepel az iskolai énekeskönyvekben, így a gyermekek az énekórán megtanulják. A második szólamot vagy a karéneken használják fel, vagy – és ez még jobb megoldás – az osztályon belül is megtanulhatják, és így egyetlen osztály énekóráján már el is hangozhat a kétszólamú kórusmű.”

Papp Lajos (1935-2019) „35 könnyű kétszólamú egynemű kar” című sorozata, Szőnyi Erzsébet 33 könnyű kórusához hasonlóan 1969-ben jelent meg, ugyanakkor ebben ciklusban nem népdalfeldolgozások, hanem magyar költők (például Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Csukás István, József Attila, Csanádi  Imre) verseire komponált, önálló darabok kaptak helyet.

Bárdos Lajos Kicsinyek kórusa címen három füzetnyi kétszólamú gyermekkara írt művet publikált, a darabok többsége népdalfeldolgozás. Az Ugyan, édes komámasszony dallama a 19. század közepe óta ismert széles körben. A Bikaviadal című kóruskompozíció egy rövidebb ciklus részeként jelent meg (Európa peremén), melyben Bárdos különböző népek dallamait (például lapp, finn, török) dolgozta fel, a Bikaviadal című tételben spanyol melódiát. A szöveget Lukin László írta.

 Magyar Rádió Gyermekkórusának Kamaracsoportja
Henry Youll: Come merry lads, let us away
Henry Youll: In the merry month of May
Thomas Morley: Though Philomela lost her love

Henry Youll (1573-1608) a 16-17. századi angol madrigálzene egyik jeles képviselője. Különösen népszerűek voltak háromszólamú canzonettái, melyek (24 darab) 1608-ban jelentek meg nyomtatásban.
Thomas Morley (1557-1602) korának igen nagyra tartott komponistája volt, egyaránt szerzett világi és templomi muzsikát. Háromszólamú canzonettáit 1593/1602-ben adta ki Canzonets or Little Short Songs cím alatt.

Zeneiskolások produkciói
Johann Sebastian Bach: Ária a 34. (pünkösdi) kantátából
Johann Sebastian Bach: Sinfonia a 18. kantátából

Bach 1740-es évek elején, Pünkösd ünnepére dolgozta ki az O ewiges Feuer, o Ursprung der Liebe (Ó, örök tűz, ó, szeretet forrása) szövegkezdetű kantátát, mely a műfajban az egyik utolsó alkotása. A kompozíció alt áriájának különleges hangzásáról Alfred Dürr megjegyezte, hogy földöntúli nyugalmat sugároz. A 18. kantáta (Gleichwie der Regen und Schnee vom Himmel fällt – Miként leszáll az eső és a hó az égből) hangszeres bevezetője (sinfonia) már-már egy barokk concerto tételre emlékeztet.

A Magyar Rádió Gyermekkórusának Vegyeskara
Felix Mendelssohn Bartholdy: O Täler weit o Höhen, op. 59/3
Johannes Brahms: Waldesnacht
Bob Chilcott: „La macarenita”

Mendelssohn korának jeles költőinek versére hat kórusdalt komponált, melyek a zeneszerző halála után ciklusként jelentek meg. A sorozat legnépszerűbb tétele (német nyelvterületen valósággal népdallá vált) a Joseph von Eichendorff szövegére írt „Búcsú az erdőtől” (A völgyek, ó mily szélesek…) kórus.

A varázslatos éjszakai erdő hangulatát idézi Brahms kompozíciója, mely az Hét kórus (op. 62, 1874) részeként jelent meg. A megzenésített verset Paul Heyse írta.

Az angol Robert Chilcott (1955) 1985 és 1997 között a világhírű King’s Singers tagja volt. Napjainkban zeneszerzőként, tanárként és kóruskaranagyként aktív, gyermekkari kompozíciói különösen népszerűek. A „La macarenita” című darabjában egy andalúz népdalt dolgozott fel.

***