Jacobus Gallus: Praeparate corda vestra; Pueri concinite
Jacobus Gallus (1550-1591) a mai Szlovénia területén született. Életéről keveset lehet tudni, az biztos, hogy dolgozott a Bécstől nyugatra lévő melki apátságban, aztán Olmützben, Brno-ban, legvégül pedig Prágában, műveinek nyomtatott kiadásáról pedig maga gondoskodott. Gallus korának egyik legtermékenyebb zeneszerzője volt. Viszonylag rövid élete ellenére műveinek mennyisége monumentális, mintegy 550, többnyire egyházi művet szerzett, körülbelül 20 misét komponált, amelyek közül 1580-ban 16 miséje a Selectiores quaedam missae című válogatásban jelent meg.
Gallus legnagyobb gyűjteménye a monumentális Opus musicum, amelyet 1586 és 1591 között adatott ki Prágában. Négy kötetből áll és tartalmazza a liturgikus év ünnepeire írt motettáit, összesen 374 művet. A Praeparate corda vestra (Készítsétek elő szíveteket az Úrnak, és csak őt szolgáljátok, és ő megszabadít titeket ellenségeitek kezéből) és a Pueri concinite (Gyermekek, énekeljetek az újszülött királynak, énekeljetek, jámbor hangon mondjátok: Megjelent, akit Mária szült. Gábriel jövendölése beteljesedett) mind a megzenésített szöveg, mint a feldolgozás módjának révén tökéletesen kapcsolódik a Karácsony ünnepéhez.
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Pueri Hebraeorum
Palestrina 21 négyszólamú mottettája (Motettorum quatuor vocibus, liber secundus) 1587-ben jelent meg Milánóban, a sorozat egyik darabja a körmeneteken gyakran énekelt Pueri Hebraeorum (A gyermekek olajágakat tartva a kezükben jöttek az Úr elé, kiáltoztak és mondták: Hosanna a magasságban!) Több mint százhúsz éve így írtak a Pécsi Székesegyház ünnepi körmenetéről: „A székeskáptalan tagjai, a papság egy része és a növendék papok Főpásztorunk kezeiből veszik át a szentelt gallyakat és vonulnak a Pueri Hebraeorum éneklése mellett a nyugati kapun ki a déli kapuhoz, mely a kereszt háromszoros ütésére megnyílik. A körmenet után szent mise lesz, melyet a Megyés Püspök jelenlétében a Székeskáptalan egyik tagja fog végezni.”
Kocsár Miklós: Gyermekkarok III. (Sársokalló, Levélsöprő, Csilingelő, Tél)
Kocsár Miklós (1933-2019) világszerte ismert és kedvelt kórusművészete az 1960-as évektől bontakozott ki. Jelentős vonulatát alkotják ennek a Bartók és Kodály hagyományait követő, gyermekkórusra írott, rövid, könnyű és hatásos alkotások. Kocsár Miklóst megragadták Csanádi Imre gyermekversei, amelyekben a népi kultúra, a mondókák kortárs újrafogalmazásait ismerte fel. A természet és az ember kapcsolatát játékos-komolyan érzékeltető versek megzenésített változatait a ritmika és a hangulati árnyalatok gazdagsága, valamint a dallamvezetés változatossága jellemzi. 1974 és 1983 között összesen négy kórus-ciklust (füzetet) komponált ezekre versekre, a karácsonyi koncerten a négy kórusdarabból álló harmadik füzet hangzik el.
Ola Gjeilo: Ubi caritas et amor; Northern Lights
Az Egyesült Államokban élő norvég zeneszerző és zongoraművész, Ola Gjeilo 1978-ban született Osloban. 2001-től New Yorkban, a Juilliard School-ban kezdte zeneszerzői tanulmányait. Munkásságában fontos szerepet jut a kórusra írt kompozícióknak. „Középiskolásként énekeltem először kórusban. Az első pillanattól kezdve imádtam, és az első darab, amit megtanultunk, Maurice Duruflé Ubi caritas című műve volt, amely számomra maga a tökéletes a cappella darab. Így amikor néhány évvel később magam is megzenésítettem ugyanezt a szöveget (Ahol jóság és szeretet van, ott van Istne), elkerülhetetlenül hatással volt rám az ő páratlan kompozíciója.” Az északi fény (aurora borealis) természeti tüneménye inspirálta a Northern Lights című darabot. A kompozíció latinnyelvű szövege a Pulchra es (Salamon éneke).
Ēriks Ešenvalds: O salutaris hostia
A lett zeneszerző, Ēriks Ešenvalds 1977-ben született. Egyik legismertebb. legnépszerűbb műve az O salutaris hostia, melyet eredetileg női karra komponált, vegyeskari változatát pedig 2009-ben mutatták be. Meditatív, szelíd hangvételű, csendes darab, melynek mára már hat különböző változata is megjelent. A megzenésített szöveg Aquinói Szent Tamás himnuszának (Verbum supernum prodiens) részlete.
Heinrich Schütz: Historia der Geburt Jesu Christi
A 17. század legnagyobb német mestere, Heinrich Schütz időskorában, 1664-ben írta a Karácsonyi oratóriumot (Krisztus születésének története), de hét évvel később némileg átdolgozza és így joggal tekinthetjük utolsó művei egyikének. A Lukács és Máté evangéliumára épülő, 19 számból álló oratórium felépítése sok tekintetben a későbbi mesterek (például Händel) megoldásait jósolja. A kompozíció a születés történetét nagyon részletesen és plasztikusan bontakoztatja ki, kezdve József és a várandós Mária Betlehembe utazásával, a pásztorok látogatásával, a napkeleti bölcsek érkezésével, Heródes szörnyű tettével, a meneküléssel, majd a Názáretbe való visszatéréssel.
Karácsonyi hangverseny
December 20. 19:30 | Pesti Vigadó
JEGYEK