Gustav Mahler: 3. szimfónia
I. Kräftig. Entschieden
II. Tempo di Menuetto
III. Comodo (Scherzando)
IV. Sehr langsam — Misterioso
V. Lustig im Tempo und keck im Ausdruck
VI. Langsam — Ruhevoll — Empfunden
Álom egy nyári délben – így jellemezte Mahler egy levelében 3. szimfóniáját, a középsőt és egyben legmonumentálisabbat A fiú csodakürtje című népköltészeti gyűjtemény által inspirált három szimfóniája közül. A mű a Hamburgban töltött évek vége felé, 1896-ban készült el, első teljes előadására azonban csak 1902-ben került sor a Rajna menti Krefeldben. Nem csoda, hogy csak akkor, mivel mind a mű hatalmas apparátusa (nagyméretű szimfonikus zenekar, külső együttes, alt szólista, női és gyermekkar), mind rendkívüli, másfél órát meghaladó hosszúsága, mind pedig – Mahlernél persze nem példa nélküli – zenei heterogeneitása, amely hat igen elütő jellegű tételt tölt ki tartalommal, rendkívüli feladattá teszi előadását. A kompozíció tárgya maga az univerzum, a lélekként felfogott természet. Pierre Boulez, a zeneszerző és karmester egy alkalommal így írt: „Mahler világa a legkevésbé sem homogén univerzum. Vállalja az elütő stílusok kockázatát, legitim eszközként használja az idézetet és a paródiát, újratanítja a zenehallgatást: változatosabban, többértelműen, gazdagabban.” Mahler a 3. szimfónia komponálása közben szinte megrészegülten írja egy barátjának, hogy „műveimben mindig van valami triviális, de ezúttal túlmegyek minden határon”.
A hattételesség, a 2. szimfónia példáját követve, egyetlen nagy kétrészes szerkezetbe rendeződik: az első részt, afféle előjátékként, az önmagában is szimfónia méretű, Kräftig. Entschieden (erőteljesen, határozottan) jelzésű I. tétel alkotja, a másodikat pedig az összes többi. Mahler a komponálás során többféle költői programot is feljegyzett, ám amikor 1906-ban a partitúra megjelent nyomtatásban, semmiféle irodalmias magyarázattal nem szolgált. Ugyanakkor érdemes összefoglalni, hogy miféle képeket társított Mahler az egyes tételekhez.
1. Bevezetés. Pán ébredése – A nyár bevonulása – Bakkhosz-menet
2. Amit a mezők virágai mesélnek nekem – menuetto
3. Amit az erdő állatai mesélnek nekem – scherzando
4. Amit az ember mesél nekem – nagyon lassan
5. Amit az angyalok mesélnek nekem – vidáman
6. Amit a szeretet mesél nekem – lassan
A grandiózus, „programjában” az univerzum katalógusát kínáló kompozíció alaphangja alapvetően derűs. „Humor és vidámság az egész, óriási kacaj a világon! Ez a vidámság az Első és a Második szimfónia harcai és szenvedései felett lebeg, és csak azok eredményeiként születhetett meg” – írta Mahler a kompozíciós munkálatok kezdetén.
A szimfónia világa nemcsak zenei, hanem filozófiai-eszmei értelemben is rendkívül heterogén. Felvillannak elemek Nietzsche filozófia főművéből, az Így szólt Zarathustrából, egyszerre van jelen benne a filozófiai ateizmus, Nietzsche radikális antikvitás-koncepciója és egyfajta naiv, népies miszticizmus, mely elsősorban Mahler inspirációjának egyik fő forrásából, A fiú csodakürtje című népköltészeti gyűjteményből eredeztethető. A scherzo zenéjében egyik saját Csodakürt-dalát (Nyári őrségváltás) idézi és az ötödik tétel szövege is ebből a gyűjteményből származik. Miként a darab tervezett hetedik tétele is, a Mennyei élet, mely végül nem itt, hanem a 4. szimfónia fináléjában találta meg a helyét.
Friedrich Nietzsche: Éjféli dal
Ó, ember! Figyelj!
Mit mond a mélységes éjfél?
Aludtam! aludtam –,
mély álomból ébredtem: –
A világ mély, és még mélyebben elgondolt, mint a nappal!
Mély a világ kínja –,
gyönyör – még mélyebb mint a szívfájdalom,
a kín mondja: Pusztulj!
De minden gyönyör öröklétet akar –,
mélységes mély öröklétet akar.
A fiú csodakürtjéből
Három angyal énekelt egy édes éneket;
Örömmel zengett az égben.
Vidáman dalolták,
Hogy Péter a bűnöktől szabaddá lett!
És amikor Jézus urunk asztalhoz ült,
és tizenkét tanítványával vacsorázott,
azt mondta Jézus urunk: „Mit állsz te itt?
Csak sírsz nekem, ha rád nézek!”
„Hogy is ne sírnék, te jóságos úr?
Megszegtem a tízparancsolatot!
Megyek, és sírok keservesen!
Ó, gyere, és kegyelmezz meg nekem!”
„Ha megszegted a tízparancsolatot,
hullj térdre, és imádkozz Istenhez!
Szeresd az Istent mindenkor!
Így eléred majd az égi örömöket.”
Az égi öröm egy áldott város,
az égi öröm már véget nem ér!
Az égi öröm Péternek készíttetett Jézus által
és valamennyiünk boldogságára.
**
Mahler: 3. szimfónia
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2026. március 31. kedd 19:30
JEGYEK