I. Oratorium in Nativitate Domini (Karácsonyi oratórium)
1. Bevezetés – Rorate coeli (gregorián dallam)
2. Pasztorál és az angyali hírnök szava
3. Stabat mater speciosa
4. Pásztorjáték a jászolnál
5. Három királyok indulója
II. Post Epiphaniam (Vízkereszt után)
6. Hegyi beszéd
7. Pater noster
8. Az egyház megalapítása. Tu es Petrus
9. A csoda
10. Bevonulás Jeruzsálembe
III. Passio et resurrectio (Passió és feltámadás)
11. Tristis est anima mea
12. Stabat Mater dolorosa
13. O filii et filiae. Húsvéti himnusz
14. Feltámadás. (Resurrexit. Christus vincit)
Vezényel: Riccardo Frizza
Közreműködik:
Molnár Ágnes (szoprán)
Gál Erika (alt)
Horváth István (tenor)
Bretz Gábor (basszus)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara
Liszt Ferenc: Christus – oratórium
A fiatal Liszt már 1834-ben határozott véleményt fogalmazott meg a jövő egyházzenéjével kapcsolatban. „Mint egykor, sőt, még inkább, a zenének egyre erőteljesebben a Nép és az Isten felé kell fordulnia, az egyiket a másik felé kell közvetítenie. Tegye jobbá, nemesebbé, vigasztalja meg az embereket, áldja és dicsőítse az Istent. Ahhoz, hogy ezt elérjük, új zenét kell alkotnunk. Legyen ez a zene lényegét tekintve vallásos, erőteljes és hatásos, e zene, amelyet jobb kifejezés híján ’humanitáriusnak’ nevezhetünk el, kolosszális arányokban egyesíti majd a Színházat és a Templomot. Egyszerre lesz drámai és áhítatos, pompás és egyszerű, patetikus és ünnepélyes, tüzes és féktelen, viharos és nyugodt, derűs és gyöngéd.”
A három évtizeddel később befejezett Krisztus oratóriumban Liszt a fenti törekvését megalkuvások nélkül tudta megvalósítani. 1866 októberében arról értesíti barátját, Franz Brendelt, hogy a Krisztus-oratórium „tegnap óta végre készen áll… A művet mindvégig a Szentírás és a liturgia latin szövege nyomán komponáltam”. Az oratórium terve 13 évvel korábban fogant, néhány részlete pedig még a mű befejezése előtt felcsendült. A teljes oratórium bemutatójára 1873-ig kellett várni. A weimari Herder-templomban megrendezett előadást a szerző vezényelte. Liszt ambiciózus vállalkozása, mely a katolikus egyházi zene megújítását célozta meg, a Krisztussal a csúcsra érkezett.
A három nagy részre tagolt oratórium további kisebb tételekre tagolódik. A bevezető zenekari nyitány mottójául választott bibliai idézet – „Egek harmatozzatok onnan felül… nyíljék meg a föld, és viruljon fel a szabadulás” és a hozzákapcsolódó gregorián dallam –„Rorate coeli desuper” – jelzik, hogy elérkezett az adventi idő. Erre következik a Pasztorál és Az angyali hírnök szava, mely az egyik legszebb példája annak, hogyan vált Liszt a szöveges és a tisztán instrumentális feldolgozási módok között úgy, hogy közben a történet fonala egy pillanatra sem szakad meg. A Stabat Mater speciosa a gyöngéd öröm éneke. Tiszta, nemes zene, mely távol áll minden romantikus pátosztól. Utána ismét zenekari közjáték következik, a Pásztorjáték a jászolnál, melynek zenei anyaga a Pasztorál folytatása. Az első rész befejezéséül Liszt újabb zenekari részt komponál, a Háromkirályok indulóját. A fel-felbukkanó magyaros motívumokról Liszt szavait idézzük: „Ha Rubens flamandokat festhetett biblikus képeire, akkor egyik mágusomnak én is adhattam kipödört bajuszt”.
A második nagy rész a Hegyi beszéddel kezdődik, Krisztus hangját kíséret nélküli baritonszóló jeleníti meg. A tanítás responzorikus formában jelenik meg. A Mester szavaira a tanítványok válaszolnak (vegyeskar, szerény orgonakísérettel.) A Pater Noster megzenésítésekor a mintát Palestrina adja Liszt számára. (E tétel az oratórium legkorábban elkészült rétegéhez tartozik.) A további három rész a Tu es Petrus, a háborgó Genezáret-tó lecsendesítése, és a Jeruzsálemi bevonulás.
A harmadik rész Jézus monológjával indul a Getsemáne-kertben, a megzenésítés módja wagneri asszociációkat kelt. Ezt követi az oratórium legmonumentálisabb tétele, a Stabat Mater. Fájdalmas ellenpontja az első rész jászolnál örvendező Máriájának. Egy rövid Húsvéti himnusz után a kompozíciót berekesztő Coda következik, a Feltámadás.
A weimari ősbemutató európai jelentőségű zenei esemény volt, hét ország előkelő muzsikusai és zenebarátai érkeztek a német városba. Magyarországot nagyobb csoport képviselte, megjelent Apponyi Albert gróf, idősb és ifjabb Ábrányi Kornél, Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia későbbi igazgatója, Sipos Antal zenepedagógus és Végh János, a nagy zenebarát. Wagner és felesége, Cosima is Weimarba utazott, hogy jelen legyen a hatalmas oratórium első teljes előadásán.
Liszt Ferenc: Christus – oratórium
2026. április 22., 19:00
Zeneakadémia
JEGYEK
Figyelem! Tájékoztatjuk a kedves közönséget, hogy a koncert rendhagyó módon 19:00 órakor kezdődik, és két rövid szünettel, várhatóan 22:30-ig tart.