Claudio Monteverdi (1567-1643): O rossignol che in queste verdi fronde
Claudio Monteverdi: O primavera gioventu de l’anno
Az 1590-es évek elején írt madrigálok – nem függetlenül a mantovai hercegi udvar pezsgő művészeti életétől – Monteverdi irodalmi érdeklődésének változásáról is tanúskodnak. Az O rossignol che in queste verdi fronde Pietro Bembo, az O primavera gioventu de l‘anno Giovanni Battista Guarini, a Monteverdi korában hallatlanul népszerű Il pastor fido költőjének versére készült. Mindkét darab megjelent nyomtatásban, a madrigálok harmadik kötetében (Il Terzo libro di Madrigali, 1592). A gyűjteményben található ötszólamú kompozíciók markáns zenei elemekkel festik a versek tartalmi, hangulati és érzelmi mozzanatait, e művekben Monteverdi már olyan zeneszerzői ideál szellemében alkotott, mely az opera szövegcentrikus kompozíciós technikája (seconda prattica) felé mutat.
Carlo Gesualdo (1566-1613): O dolce mio tesoro
Az O dolce mio tesoro (szövegét feltehetőleg maga a zeneszerző írta) az 1611-ben megjelentetett 6. madrigálkötet nyolcadik darabja. E gyűjtemény volt Gesualdo utolsó olyan sorozata, melyben ötszólamú műveit adta közre. Míg Gesualdo korábban a hozzáértők és művelt emberek számára szóló udvari művészet keretei között maradt, addig a 4. madrigálkötettől kezdve stílusát egyre bizarrabb vonással gazdagította. Az 1611-es gyűjteményben egészen meghökkentő harmóniafordulatokkal, disszonanciák halmozásával és az expresszivitás egészen mellbevágó fogásaival találkozhatunk. Gesualdo itt viszi végsőkig a hangfestést és az affektusok megjelenítését, zenei modorát mindenestül a retorikai hatás maximalizálásának szándéka hatja át.
Marek Raczynski (1982): Sicut lilium inter spinas
Marek Raczyński a lengyel zeneszerzők új generációjának jeles alkotója, tevékenysége elsősorban a kóruszenéhez kötődik. Zenei pályafutása a Stefan Stuligrosz által vezetett „Poznan Nightingales” fiú- és férfikórusban kezdődött, melyben több mint egy évtizeden át énekelt. Később Lengyelországban és Németországban működő kórusok tagjaként fejlődött tovább. Egyetemi tanulmányait a varsói Frédéric Chopin Zeneakadémián végezte. Az Énekek éneke egyik sorára (Mint a liliom a tövisek közt, olyan az én mátkám a leányok közt.) írt kompozíció varázslatosan gyengéd és finom zenéje gregorián dallamvilágban fogant alkotás, a 2010-es évek elején született.
Tillai Aurél (1930): Ave Maria
A latin nyelvű szövegre írt kompozíció 2005-ben keletkezett, a zeneszerző a pécsi Pius Templom kórusának és karnagyának Dobos Lászlónak dedikálta. Miként legtöbb művének stílusára, úgy az Ave Maria zenéjére is a hagyománytisztelet, valamint a forma és a dallamvezetés világossága jellemző.
Josef Rheinberger (1839-1901): 6 Marianische Hymnen, op. 171 – III. Salve Regina
Rheinberger nemcsak zeneszerzőként, hanem nagyhatású pedagógusként is zenetörténeti jelentőségű életművet alkotott. A szabadság iránti szomjjal és a haladásba vetett hittel új célok felé törekedő fiatal növendékeinek klasszikus hagyományon alapuló szilárd és széleskörű tudást adott át. Jellemző volt nagylelkű természetére, hogy bár ő maga nem kedvelte Wagner és Liszt műveit, és nem volt az Új Német Iskola híve, soha nem próbálta személyes nézeteivel befolyásolni a gondjaira bízott fiatal művészeket. A hagyományhoz való kötődés Rheinberger zeneszerzői munkásságára is jellemző, amely Bachból, Mozartból és Beethoven középső korszakából, valamint más korai romantikusokból merít; tudatosan távol tartotta magát a 19. század közepén kialakuló új irányzatoktól. Műveinek erőssége minden területen a vitathatatlan mesteri tudásban és a kompozíciós stílus tervszerű koherenciájában rejlik.
Joseph Haydn: Der Augenblick; Die Harmonie in Der Ehe; Abendlied zur Gott; Alles hat seine Zeit
Haydn 1796-ban egy 13 tételből álló ciklust állított össze. A zongorakíséretes, többszólamú vers-megzenésítések szövegeit eredetileg a német költő, Karl Wilhelm Ramler (1725-1798) részben saját, részben más szerzők műveiből összeállított antológiájából válogatta (Lyrischer Blumenlese) volna, később azonban más forrásokból is merített. A darabok zárt csoportot alkotnak életművében (Hob. XXVb/1-4. és XXVc/1-9.), és az első kiadásban egy együtt szerepelt a 13 kompozíció. A darabok komponálása – Haydn Griesingerhez (barátjához és életrajzírójához) intézett szavai szerint – „nem megrendelésre, hanem boldog órákban con amore” történt. Keresztes Nóra így fogalmazott: „a 9 négyszólamú és 4 háromszólamú darab létrejöttét valószínűleg az angol társasénekek (catch-ek, round-ok [kánon, körtánc] és glee-k [három- v. többszólamú férfikar]) megismerése inspirálta, de nem elhanyagolandó tény, hogy 1795-ben testvére, Michael Haydn tollából is megjelentek hasonló jellegű dalok.” A művek Haydn-korabeli előadásaira vonatkozó néhány adat arra utal, hogy műveket akár kíséret nélkül is meg lehet szólaltatni.
Robert Schumann (1810-1856): An die Sterne á8, op.141
Schumann 1849-ben fejezte be kettős kórusra (nyolc szólamra) komponált, négy kompozícióból álló ciklusát. A sorozat első darabja az An die Sterne, a megzenésített vers szövegét Friedrich Rückert írta. A költemény minden versszaka a távolban fénylő és ideálisnak vélt világokat szimbolizáló csillagohoz intézett kérdés: „A csillagok az ég távolából egy jobb világ sugarát borítják a földi alkonyatra, vajon nem tekintenek e ránk onnan szellem-szemek, hogy békét leheljenek a felhőkbe burkolt szívbe?”
Anton Bruckner (1824-1896): Um Mitternacht, WAB 89
A négyszólamú férfikari darabhoz alt szólista és zongorakíséret társul, a művet Bruckner vezényletével mutatták be Linzben, 1864-ben. A megzenésített, misztikus hangvételű verset (Um Mitternacht – Éjfélkor) Robert Prutz írta, maga a zene pedig egészen megragadóan szolgálja a költői gondolat titokzatos, rejtélyeket sejtetető hangütését.
Camille Saint-Saëns (1835-1921): Les fleurs et les arbres, op. 68, no. 2
Az ismeretlen költő szövegére komponált darab 1882-ben keletkezett és egy másik tétel (Calme des nuits) párdarabjaként jelent meg nyomtatásban (1883). A himnikus szöveg a művészet áldását visszhangozza: „A virágok és a fák, / A bronz, a márvány, / Az arany, a zománc, / A tenger, a szökőkutak, / A hegyek és a síkságok / Csillapítják fájdalmainkat. / Örök természet, / Szebbnek tűnsz / A fájdalom közepette! / A művészet uralkodik felettünk / Lángja világítja át / A nevetést és a sírást.”
Johannes Brahms (1833-1897): Zigeunerlieder, op. 103 – VI. Röslein dreie in der Reihe
Brahms 1887-1891-ben „Cigánydalok” összefoglaló cím alatt írt 11 (op. 103), majd további négy (op. 112), énekegyüttesre komponált darabot. Az első sorozat néhány tétele 1887-1888 telén, Budapesten született. A Brahms által feldolgozott népies műdal (Röslein dreie in der Reihe) eredetije nem ismert, a német szöveget Hugo Conrat írta (fordította). A vers második versszakában egy magyar város neve tűnik fel: „Az Alföld legszebb kisvárosa Kecskemét, / Ott rengeteg csinos és kedves lány él! / Barátaim, onnan válasszatok magatoknak menyasszonyt!”
Gioachino Rossini: I gondolieri; La passegiata
Miután Rossini felhagyott az operák írásával, hosszú évtizedeken át kizárólag szenvedélyeinek élt, mások mellett hosszabb-rövidebb darabokat (kamaraműveket, zongoradarabokat, dalokat, kórusokat) írt. A mintegy 150 tételből álló termést különböző című sorozatokba, füzetekbe rendezte, a 14 füzet anyagát pedig Öregkori bűnöknek (Péchés de vieillesse) nevezte. Az első, 12 tételt tartalmazó füzetet (Album italiano – Olasz album) az I gondolieri és a La passegiata című darabok keretezik, szövegük szerzője ismeretlen. Mindkét dal a lagúnákon, tengeren hajózók gondtalan életét dicséri, hamisítatlan olasz derűvel.
Beischer-Matyó Tamás: May; Megy a gőzös
Az énekes-kvartettre komponált, zongorakíséretes darab (May) ősbemutatója 2025-ben volt. Beischer-Matyó Tamás Christina Rossetti (1830-1894) versét zenésítette meg, a melankolikus szöveg szerint nem lehet elmondani, hogy a legszebb tavaszi pillanatok milyenek voltak, csak azt tudjuk elmesélni, hogy elmúltak. „Elmúlt a napsütéses májussal, / Mint minden édes dolog, elmúlt.”
A Megy a gőzös (műfaji meghatározása szerint „zenei tréfa énekegyüttesre”) a jól ismert szöveg és dallam játékos feldolgozása, a mű 2014-ben született.
Reneszánsztól a kortársig
2026. május 5., 19:00
Dohányi Ernő Zenei Központ – Nagyterem
JEGYEK