Benedicti e Ilaudati – gregorián a Cortona Codexből (13. század)
Dufay: In resurrectione Domini – himnusz
Szőnyi Erzsébet: Ima alkonyi harangszóra
Alle psallite cum luya – Montpellier Kódex (13. század)

Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Nagykórusa és Palánták kórusa
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának művészei
Vezényel: Dinyés Soma és Szűcs Magdaléna

Az itáliai Cortonában megtalált kódex a 13. században készült, és a legkorábbi olyan kéziratos gyűjtemény, melyben olasz nyelven énekelt tételeket jegyeztek le, összesen 66 dicsérő-magasztaló szöveget és 44 dallamot. Maga a kódex a Santa Maria delle Laude testvérek számára készült, és sok-sok évszázados kallódás után 1876-ban – meglehetősen rossz állapotban – került elő.
Guillaume Dufay (1400–1474) a reneszánsz zene első nemzedékének egyik legjelentősebb képviselője, életművének tekintélyes része maradt fenn, egyházzenei és világi darabokat egyaránt komponált.
Szőnyi Erzsébet gregorián dallamvilágot idéző kórusműve egy ismeretlen csíkszentdomonkosi költő latin és magyar szövegére készült, 2005-ben. Köteles György így fogalmazott: „a kompozíció hatalmas idő- és térbeli távlatokat mutat fel és foglal egységbe, egy milánói himnusztól a csíkszentdomokosi folklórig, a kolostortól a paraszt-otthonig, „. De – a befelé forduló zsolozsmától a kompozíciót záró himnikus kitárulkozásig – nagy lelki távlatokat is egységbe foglal.”
A nevezetes, háromszólamú Alle psallite cum luya a 13-14. század fordulóján keletkezhetett, francia területeken vált ismertté. A fő dallam a három szólam között cserélgetve hangzik el és a szöveg is ezt a technikát tükrözi: az alleluya köszöntő felkiáltás minden sorban úgy hangzik el, hogy a szó közepébe újabb és újabb mondatelemek ékelődnek.

Nógrádi Péter: Száll a felhő, száll a madár
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Nagykórusa
Schallinger-Foidl Artúr (zongora)
Vezényel: Szűcs Magdaléna

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján, 2023-ban a Bartók Rádió a Magyar Rádió Gyermekkórusával közösen hirdetett pályázatot hazai és a határon túli magyar zeneszerzők számára gyermekkari művek komponálására. Nógrádi Péter „Száll a felhő, száll a madár” címmel három Petőfi-verset fűzött össze: Száll a felhő; Ereszkedik le a felhő; Gyere lovam.

John Carter: Amazing Grace
Közreműködik: 8. osztály búcsúprodukciója
Schallinger-Foidl Artúr (zongora)
Vezényel: Szűcs Magdaléna

Az Amazing Grace (Csodás kegyelem) az egyik legismertebb keresztény egyházi ének; magyarul Az Úr irgalma végtelen címen is szerepel. Az angol szöveget John Newton írta 1772-ben, és eleinte többféle dallammal is énekelték. A mára népszerűvé váló melódia csak később kapcsolódott Newton verséhez.

Farkas Ferenc: Ákom-bákom hadsereg, Tavaszi dal, Tavaszi felhők, Májusi dal
Lendvai Kamilló: Azért, hogy én eszemiszom
Papp Lajos: Bújócska, A birka-iskola, Esti ének, Vakondkergető
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Palánták kórusa
Vezényel: Körber Katalin

Az 1976-1977-ben szerzett gyermekkari ciklust (Ákom-bákom hadsereg) kortárs magyar költők verseire írta Farkas Ferenc (1905-2000). A Tavaszi dal Zelk Zoltán, a Tavaszi felhők Nemes Nagy Ágnes, a Májusi dal Iványi Mária soraira készült.
A kizárólag Weöres Sándor verseire írt 11 kétszólamú gyermekkar, Lendvai Kamilló (1928-2016) műve, 1972-ben jelent meg.
Papp Lajos (1935-2019) „35 könnyű kétszólamú egynemű kar” című sorozata 1969-ben jelent meg, a ciklusban magyar költők (például Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Csukás István, József Attila, Csanádi Imre) verseire komponált, önálló darabok (tehát nem népdal- vagy gyerekdal-feldolgozások) kaptak helyet.

SZÜNET

Thalmann és Turner: Első Piarista iskoladráma, 1694 – részletek
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Nagykórusa és szólistái
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kamaraegyüttese
Vezényel: Dinyés Soma

A 17. század legvégéről származó, háromrészes iskoladrámát olykor piarista operaként is emlegetik. Az áriákat Daniel Franciscus Wenceslaus Thalmann írta, aki 1696-tól I. Lipót udvarában kamarazene-szerzőként működött. A kórustételek komponistája Alberto Turner, bencés pap volt. A darab címe: Amor Amore Animae Crucifixus. A nagyhétre szánt játék témája az Ember–Isten harca a lélekért egészen a kereszthalálig. Az eredeti kézirat összesen 16 szereplőt nevez meg, legtöbbjük allegorikus alak a Gőg (Fastus) például Pontius Pilatust jelenti, a Comes Amoris Pétert, Júdást a Perfidia (Hitszegés) szimbolizálja.

Galgamácsai népi játékfűzés és gyermeklakodalmas
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Palánták és Bimbócskák kórusa
Vezényel: Körber Katalin

Régen a falusi gyermekek egyik legkedvesebb tavaszi játéka a lakodalmazás volt. Ha összeverődött tíz-tizenöt fiú, lány, szereplőket választottak (vőlegényt, menyasszonyt, vőfényt, násznagyot, nyoszolyólányokat, szülőket, papot stb.) és az igazi lakodalmak mozzanatait utánozták. Vankóné Dudás Juli, népművész és parasztfestő „Falum Galgamácsa” című könyvében megírta, hogyan szervezték meg, játszották-énekelték el gyerekek a felnőttektől ellesett lakodalmi szokásokat.

Karai József: Ugrótánc
Bárdos Lajos: Hej, igazítsad
Laura Jēkabsone: Kuulin äänen
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Nagykórusa
Schallinger-Foidl Artúr (zongora)
Vezényel: Szűcs Magdaléna és Dinyés Soma

A Weöres Sándor versére írt kartétel, az Ugrótánc 1977-ben keletkezett, 1980-ban jelent meg nyomtatásban. A vers ritmusát Weöres a kanásztáncok mintájára alakította ki, és több magyar szerző (Szabó Csaba, Tillai Aurél, Kocsár Miklós) is megzenésítette, de a legsikeresebb változat Karai József nevéhez fűződik.
A Hej, igazítsad jól a lábod kezdetű népdalt 1939-ben, Gomboson gyűjtötte Kiss Lajos. A szöveget Bárdos Lajos állította össze erdélyi tánc-rigmusokból. Hollós Máté egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy: „Igazi kórussláger, méghozzá abból a fajtából, amely magyar nyelvismeret nélkül is megragadja a hallgatót bárhol a világon.”
A lett zeneszerzőnő, Laura Jēkabsone (1985) zeneszerzői és előadóművészi pályáján megkülönböztetett szerepet játszanak a kórusművek. A Kuulin Äänen (Hallottam egy hangot) egy finn népdal hatszólamú, virtuóz és különleges hangszíneffektusokat is felvonultató feldolgozása.

Botka Valéria-díj, Csányi László-díj és Reményi János-díj átadása
Kitüntető díjak átadása a Magyar Rádió Gyermekkórusában a 2025/26-os évben végzett kimagasló munkáért.

Aya ngena – Zulu népdal
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Nagykórusa és a Palánták kórusa
Magyar Rádió Szimfonikusának Zenekarának művészei
Schallinger-Foidl Artúr (zongora)
Vezényel: Szűcs Magdaléna

Az autentikus zulu (dél-afrikai) népdal számos feldolgozásban ismert. A jellegzetes afrikai ritmus- és dallamvilágot közvetítő tétel, különösen, ha önfeledt előadásmóddal párosul, mindig nagyon hatásos.

Évadzáró hangverseny
2026 június 7., 16:00
Zeneakadémia Nagyterem
JEGYEK