Joseph Haydn: Jugendmesse, Hob. XXII:1
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Ifjúsági Vegyeskara és szólistái, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kamaraegyüttese.
Vezényel: Dinyés Soma

A Jugendmesse (F-dúr Missa brevis) Haydn (1732-1809) egyik legkorábbi fennmaradt műve, valamikor 1749 előtt keletkezhetett, amikor a tizenéves ifjú Bécsben, a Szent István Székesegyház kórusában énekelt. A kompozíció eredetileg nem igényelt nagyobb előadógárdát, a négyszólamú kórushoz két hegedűszólam, continuo és két szoprán szólista csatlakozott. Amikor a fiatal Haydn – miután elbocsátották a székesegyházi kórusból – zarándoklatot tett Mariazellbe, a Missa brevis volt az egyik mű, amelyet az ottani zeneigazgatónak megmutatott.
A mű kottájának egyik példánya egy Bécs környéki kolostor könyvtárába került. Haydnt 1805-ben értesítették a darab létezéséről, az idős mester pedig felismerte a több mint fél évszázados darabot, az orgona-szólam fölé feljegyezte: „di me Giuseppe Haydn mpri 1749”, azaz „tőlem, Joseph Haydn, saját kezemmel 1749-ben”. A misét értékes és érdekes darabnak tartotta, és ekkor egészítette ki fúvós szólamokkal. A modern előadási gyakorlatban eredeti formájában hangzik el gyakrabban.

Nikolaus Cocomero: 3 kánon
Szokolay Sándor: Táncnóta – kánon
Közreműködik: 6. r. kamaraének csoportja
Betanította: Dinyés Soma

Nikolaus Cocomero nevét hiába keresnénk a zenei lexikonokban, igazi rejtőzködő alkotó ő, akiről csak annyit lehet tudni, hogy sokirányú zenei tevékenysége között fontos szerepet tölt be a karnagyi munka és a pedagógia. A koncerten elhangzó 3 kánon – a „játszani is engedd” tanácsát követve – a többszólamúság varázslatával ajándékozza meg az ifjú énekeseket.
Szokolay Sándor az 1970-es évek első felében komponálta a négyszólamú Táncnóta című kánont, melynek érdekessége, hogy a szövegét is maga a zeneszerző írta.

Antonio Vivaldi: d-moll concerto 2.,1. tételek
Közreműködik: Szabó Emese (furulya)
Tanára: Kecskeméti László
Kísér: Herdliczka Márta

A modern koncertgyakorlat azt sugallja, hogy a 18. század első felében a legnépszerűbb, leggazdagabb repertoárral a hegedű rendelkezett, ám ez csak részben volt igaz. Könnyű kezelhetősége, mérete, praktikussága okán a legelterjedtebb instrumentum a furulya volt, melyen átiratokat és eredeti műveket egyaránt játszottak. Vivaldi is számos művet komponált furulyára, de még az olyan népszerű darabjait is játszották furulyán (ráadásul kíséret nélkül!), mint a Négy évszak hegedűverseny-sorozat.

Johann Nepomuk Hummel: F-dúr Polonaise
Közreműködik: Kiss Ármin (zongora)
Tanára: Trázsi Erzsébet

A bécsi klasszika nagy korszaka (Haydn, Mozart és Beethoven) és a romantika első nagy nemzedéke (például Chopin, Liszt és Schumann nemzedéke) között olyan szerzők alkottak hidat, mint az a Johann Nepomuk Hummel, aki Haydn és Mozart nyomdokain indult el, de előadóművészként és virtuóz kompozíciói révén már a romantika legnagyobb egyéniségei számára készítette elő a terepet. Az 1810-es évek első felében írt néhány „alla polaca” (lengyeles) feliratú zongoradarabot, az ilyen jellegű művek már jóval Chopin megjelenése előtt igen népszerűek voltak.

Blaž Pucihar: A delfin
Közreműködik: Bolyki Lili (fuvola)
Tanára: Nagy Noémi
Kísér: Trázsi Erzsébet

„Luna varázsfuvolája” címmel a szlovén zeneszerző, Blaž Pucihar (1977) egy egész sorozatot, vagy ha tetszik, hangszeres meseciklust komponált fuvolára, illetve fuvolákra. Ennek egyik tétele, A delfin szólal meg a koncerten.

Francia népdalfeldolgozás: A kecske
Karl Zöllner: Az étlap
Közreműködik: 7. r. kamaraének csoportja
Betanította: Dinyés Soma

A kecske című francia népdafeldogozás – francia nyelven éppúgy, mint magyar fordításban – immár fél évszázada szerepel a Magyar Rádió Gyermekkórusának repertoárján. A bájos dallamot a szó legszorosabb értelmében kecskehangok – mek-mek – kísérik.
A német zeneszerző, Karl Friedrich Zöllner (1800-1860) kórustételében (Der Speisezettel) egy éttermi jelenet elevenedik meg. A vendég egyszerű kérdést tesz fel a pincérnek – mi a mai menü? A szolgálatkész pincér pedig fejből felmondja az egész étlapot.

Farkas Ferenc: Ákom-bákom hadsereg, Tavaszi dal, Tavaszi felhők, Májusi dal
Lendvay Kamilló: Azért, hogy én eszemiszom
Papp Lajos:
Bújócska
A birka-iskola
Esti ének
Vakondkergető
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Palánták kórusa
Vezényel: Körber Katalin

Az 1976-1977-ben szerzett gyermekkari ciklust (Ákom-bákom hadsereg) kortárs magyar költők verseire írta Farkas Ferenc (1905-2000). A Tavaszi dal Zelk Zoltán, a Tavaszi felhők Nemes Nagy Ágnes, a Májusi dal Iványi Mária soraira készült.
A kizárólag Weöres Sándor verseire írt 11 kétszólamú gyermekkar, Lendvay Kamilló (1928-2016) műve, 1972-ben jelent meg.
Papp Lajos (1935-2019) „35 könnyű kétszólamú egynemű kar” című sorozata 1969-ben jelent meg, a ciklusban magyar költők (például Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Csukás István, József Attila, Csanádi Imre) verseire komponált, önálló darabok – tehát nem népdal- vagy gyerekdal-feldolgozások) kaptak helyet.

Daniel Friderici: Ladilom
Karai József: Áldalak búval, vigalommal
Közreműködik: 8. r. és a gimnazisták kamaraének csoportja
Betanította: Szűcs Magdaléna

A háromszólamú tavaszköszöntő madrigál (Der Lenz all Äst bekleiden tut – Tavasz borítja a faágakat) a német Daniel Friderici (1584-1628) műve, a magyar szöveget Nádasdy Kálmán írta.
Karai József (1927-2013) ugyancsak három szólamra írt kórusdarabja József Attila költeményére készült, 1969-ben.

Georges Bizet: Búgócsiga
Közreműködik: Domokos-Mészár Hanga, Kiss Dániel Tamás (zongora négykezes)
Tanáruk: Herdliczka Márta

Georges Bizet (1838-1875) 1871-ben komponálta 12 tételből álló négykezes zongorasorozatát, a Gyermekjátékokat (Jeux d’enfants). Az egyes tétel-címek olyan játékokra utalnak, mint például „Baba”, „Szappanbuborék” vagy „Hintaló”. A sorozat második tétele a „Búgócsiga” (La toupie).

Joachim Andersen: Scherzino
Közreműködik: Nagy Boglárka (fuvola)
Tanára: Nagy Noémi
Kísér: Trázsi Erzsébet

Carl Joachim Andersen (1847-1909) dán fuvolaművész, karmester és zeneszerző volt, édesapja is jeles fuvolista hírében állt. Fuvolaművei a kor legmagasabb színvonalát képviselték. Érdekesség, hogy egyik legkorábbi műve egy magyaros témákra írt fantázia fuvolára és zongorára (Ungarsk fantasi). Egyik, fuvolára és zongorára írt sorozata (Nyolc előadási darab, op. 55) 1894-ben jelent meg, a ciklus hatodik tétele a Scherzino.

Billy Joel: And so it goes
Merle Travis: Sixteen tons, Freedom is coming
Közreműködik: Magyar Rádió Gyermekkórusának Ifjúsági Vegyeskara
Kísér: Schallinger-Foidl Artúr
Vezényel: Szűcs Magdaléna

A népszerű amerikai dalszerző és énekes, Billy Joel nevéhez számos popsláger fűződik. Szívesen dolgozott fel klasszikus vagy népzenei dallamokat, legyen szó Beethoven egyik zongoraszonátájáról vagy épp tradicionális énekről. Az And so it goes (Így megy ez) egy skót ballada (Barbara Allen) szabad feldolgozása.
A magyar szöveggel (Tizenhat tonna) is igen népszerű amerikai dal a bányászok nehéz munkáját és nyomorúságos életét dolgozza fel. Az eredeti Travis-dalt 1946-ban rögzítették és azóta számolatlanul sok feldolgozása, illetve fordítása született.
A Freedom is Coming kezdetű dalt eredetileg Jesus Is Coming (Jézus eljön) szöveggel énekelték, elsősorban Dél-Afrikában. Az apartheid bukása után új szöveget kapott és igen népszerűvé vált szerte a világon.

Palánták pünkösdi hangversenye
2026. május 31., 16:00
Pesti Vigadó
JEGYEK