Georg Philipp Telemann: Du aber Daniel, gehe hin – kantáta
- Szonáta
- Kórus – Du aber Daniel, gehe hin
- Recitativo – Mit Freunden folgt die Seele (basszus)
- Ária – Du Aufenthalt der blassen Sorgen (basszus)
- Recitativo – Mit sehnendem Verlangen (szoprán)
- Ária – Brecht, ihr müden Augenlieder (szoprán)
- Recitativo – Dir ist, hochsel’ger Mann (basszus)
- Kórus – Schlaft wohl, ihr seligen Gebeine
Az ismeretlen elhunyt emlékére komponált gyászzene a berlini Sing-Akademie kézirattárából került elő, a kotta a berlini Miklós-templom kántora, Jakob Ditmar (1702–1781) hagyatékából származik. Ebben a hagyatékban maradt fenn a Telemann-mű partitúra-másolata, illetve több, Ditmar által komponált darab szólamanyaga. Az előbbin található feljegyzés szerint a Du aber Daniel, gehe hin kantáta 1757-ben, egy prédikátor gyászszertartásán hangzott el, Ditmar erre az előadásra néhány kórustétellel egészítette ki az eredeti darabot. A berlini produkcióban a korban kifejezetten nagylétszámú együttes játszott. Telemann (1681-1767) eredeti kompozíciójának keletkezési ideje és rendeltetése nem ismert, ugyanakkor a nagyszabású hangszerelés arra utal, hogy az elhunyt nemes vagy jeles polgár (egyházi vagy világi tisztségviselő) lehetett. A kantáta szövege utal koronára, illetve az elhunyt személy sokáig fennmaradó hírnevére („Még ha a bomlást is látjátok, dicsősége mégis megmarad”). A kantáta szövegének szerzője ugyancsak ismeretlen. A bevezető bibliai idézet Dániel könyvének utolsó fejezetéből származik („Te meg menj és légy nyugodt! Amikor véget érnek a napok, te is fölkelsz a végső napon kijelölt sorsodra.”). A Ditmar által beillesztett kórusversszak, a „Komm, o Tod, du Schlafes Bruder” Johann Franck (1618–1677) „Du, o schönes Weltgebäude” című egyházi énekének 5. versszaka; a végére hozzáfűzött „Mivel feltámadtál a halálból” és az „Így távozom Jézus Krisztushoz” című versszakok 4. és 5. versszakként Nikolaus Herman (1500–1561) „Ha eljön az én órám” című énekéhez tartoznak.
A kompozíció útja a feltételezhető első előadástól a berlini megszólaltatásig nehezen dokumentálható. A kantátát Telemann valószínűleg zeneszerzői pályája elején írhatta, a zene hangvételét gyakran hasonlítják Bach egyik korai, 1707-ben írt, a modern koncertgyakorlatban népszerű Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit című művéhez (Actus tragicus, BWV 106). A két darab hangütése, világszemlélete, elmélkedő-vigasztaló alaptónusa nagyon közel áll egymáshoz, a kantáta utolsó, altatót imitáló tétele pedig Bach János-passiójának egyik részletét jósolja (Ruht wohl).
Johann Sebastian Bach: G-dúr fantázia, BWV 572
- Dixit Dominus
- Donec ponam inimicos tuos
- Virgam virtutis tuae
- Tecum principium
- Iuravit Dominus
- Dominus a dextris tuis
- De torrente in via bibet
- Gloria Patri
Bach (1685-1750) orgonaművének szerzői kézirata nem maradt fenn, a másolatok egy 1710-es években írt első változatból, valamint egy 1720-as években készített revízióból készültek. Az első változat Weimarban, a második változat talán a Lipcsébe költözés előtti hónapokban, Köthenben keletkezhetett. A korai verziót Johann Gottfried Walther (a címlapon ezzel a felirattal: Pièce d’Orgue di Giov: Sebast: Bach), az átdolgozott változatot Bach egyik kötheni tanítványának másolatából ismerjük. A darab műfajára (fantázia) utaló cím a 19. századi kiadásokban jelent meg.
Alessandro Scarlatti: Dixit Dominus
Alessandro Scarlatti (1660-1725) a barokk zene egyik legtermékenyebb zeneszerzője, világi kantátákat, operákat és számos egyházzenei kompozíciót alkotott, az európai kisugárzású, egészen Mozartig nyomon követhető nápolyi stílus egyik legfontosabb képviselője volt. A 110. zsoltár szövegére négy különböző művet írt. A Dixit dominus (Azt mondta az Úr az én Uramnak: „Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul!” Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: „uralkodj ellenségeid közepette! Születésed óta tiéd a királyi méltósága szent hegyen, anyád méhétől kezdve, ifjúságod hajnala óta”.) megzenésítései közül a legismertebb és legkiemelkedőbb a quattro voci concertato változat, amelyet a zenetörténeti leírások a tradicionális polifónia (mint a Palestrina-stílus) és a korabeli nápolyi barokk stílus elegáns keverékeként jellemeznek.
**
Telemann, Bach és A. Scarlatti
2026. Szeptember 2., 20:00
JEGYEK