Karmesterként rendszeres meghívottja Európa, Ázsia és Amerika legjelentősebb operaházainak, koncerttermeinek és fesztiváljainak. Többek között a milánói Scala, a veronai Aréna és Teatro Filarmonico, a nápolyi Teatro di San Carlo, a firenzei Maggio Musicale Fiorentino, a bresciai Teatro Grande, a genovai Teatro Carlo Felice, a torinói Teatro Regio, a velencei La Fenice, a palermói Teatro Massimo, a bolognai Teatro Comunale, a Római Opera, a pesarói Rossini Fesztivál, a spoletói Due Mondi Fesztivál, a pármai Verdi Fesztivál, a Macerata Fesztivál, a Valle d’Itria Martina Franca Fesztivál, a barcelonai Gran Teatre del Liceu, a bilbaói ABAO-OLBE, a San Sebastian-i Quincena Musical, a madridi Teatro Real, a Palacio de La Coruna, a Las Palmas Fesztivál, a Castell de Peralada Fesztivál, a lisszaboni São Carlos Nemzeti Színház, a müncheni Bayerische Staatsoper, a drezdai Semperoper, a zürichi, lipcsei és hamburgi Opera, a Theater an der Wien, a budapesti Müpa, a párizsi Palais Garnier, Opera Bastille, Théâtre des Champs-Élysées, és Cité de la Musique, a marseille-i, lyoni és monte-carlói Opera, a Saint-Denis Fesztivál, a montpellier-i Radio France Fesztivál, az Aix-en-Provence-i Fesztivál, a brüsszeli La Monnaie, az amszterdami Nemzeti Opera, a londoni Royal Festival Hall, a Wexford Fesztivál, a chicagói Lyric Opera, a San Francisco Opera, a New Yorki Metropolitan Opera, a Washingtoni Nemzeti Opera, a Seattle és a Dallas Opera, a mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes és a Sala Nezahualcoyotl, a tokiói Új Nemzeti Színház és a Nikikai Opera, valamint az Oszakai Nemzetközi Fesztivál visszatérő vendégművésze.
Szimfonikus koncerteken számos zenekart vezényelhetett a nemzetközileg is legkiemelkedőbbek közül. Dirigálta többek között az Accademia Nazionale di Santa Cecilia Zenekart, a Maggio Musicale Fiorentino Zenekart, a milánói Giuseppe Verdi Szimfonikus Zenekart, a Toscanini Szimfonikus Zenekart, a Galiciai Szimfonikus Zenekart, a Tenerife Szimfonikus Zenekart, a müncheni Bayerisches Staatsorchestert, a Drezdai Staatskapelle-t, a lipcsei Gewandhaus Zenekart, a Mahler Kamarazenekart, Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekarát, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, a Wroclavi Lutosławski Filharmonikus Zenekart, a Soloists of Prague-ot, Román Rádió Nemzeti Zenekarát, a bukaresti George Enescu Filharmonikusokat, a Szentpétervári Filharmonikus Zenekart, az Orchestre National de Montpellier-t, a Monte-Carlói Filharmonikusokat, az Ensemble Orchestral de Paris-t, a Belga Nemzeti Zenekart, a London Philharmonia Orchestra-t, a Seattle-i Szimfonikus Zenekart, a Tokiói Szimfonikus Zenekart, a Tokiói Filharmonikus Zenekart, és a Kiotói Szimfonikusokat.
Előadásokat tartott a chicagói Illinois-i Egyetemen, és az Olasz Kultúrintézetben, 2020-ban az év legjobb karmestere díjat nyerte el az International Opera Awards-on, valamint bőséges diszkográfiát tudhat magáénak olyan kiadóknál, mint a Decca, a Sony, a Supraphon, a Dynamic és a Naxos.
Riccardo Frizza alapvető koncepciója szerint a zenei előadóművészek feladata a zeneszerző üzenetének átadása a közönségnek. A művek eredetének alapos megismerése, a kottába írt zene minél mélyebb megértése segítik, hogy saját interpretációját mellőzve, minél inkább a szerző „bőrébe bújva” törekedjen az eredeti elképzelés közvetítéséhez. Úgy véli, a karmester felkészültsége és zenei kultúrája meghatározza az előadás minőségét. Nem csak a maximumot, de a lehető legjobbat kell kihoznia a közreműködőkből úgy, hogy pontosan eltalált tempókkal, világos mozdulatokkal, illetve legapróbb gesztusaival is a zene nyelvének kifejező, kényszer, és erőlködés nélküli használatára készteti az előadóművészeket. Olyan együttesekhez tér vissza szívesen, amelyekkel korábban eredményesen dolgozott; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara évek óta kiemelten fontosak számára, és munkássága művészeinket is inspirálja. Szorosabb, és gyakoribb együttműködésünk hazai, és nemzetközi szerepünket és megítélésünket is tovább erősíti, így nagy örömünkre szolgál, hogy 2022-től vezető karmesteri tisztséget vállal.