Műsor: Arvo Pärt: Bogoroditse Devo, Zwei slawische Psalmen, Nunc dimittis, Für Alina, Variationen zur Gesundung von Arinuschka, Dopo la vittoria Zombola Péter: Omnia tempus habent, Psalm 23, Otche nas Közreműködik: Magyar Rádió Énekkara és Zombola Péter (zongora) Vezényel: Pad Zoltán Helyszín: PIARISTA KÁPOLNA, 1052 Budapest, Piarista utca 1. (volt Pesti Barnabás utca 1.) Bejárat a Piarista Gimnázium főbejárata felől Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT* * Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek. Jegyvásárlás: kizárólag elővételben a FUGÁban (Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest Petőfi Sándor utca 5.) . Nyitva: minden nap 10 és
Kodály 1942-ben – majd 1948-ban zenekari változatban – komponálta meg liturgikus használatra is alkalmas miséjét, a Missa brevist. A bemutató körülményei híven tükrözi a magyar történelem egyik legvészterhesebb időszakának atmoszféráját. „A lakatosműhelyben volt egy harmónium. Itt kezdtük el a próbákat. Kodály Missa brevisét tanultuk. A kórus tagjai kizárólag szólisták voltak. A hangzás bizonyára nem volt eszményi – már ahogyan szólisták szoktak énekelni kórusban.” – emlékezett vissza az Operaház ruhatárában tartott premier (1945, február) egyik résztvevője, Maleczky Oszkár. A kompozíció bámulatos közvetlenséggel reflektál a liturgikus zene évszázados tradícióira, miközben minden pillanata a Kodály-stílus esszenciáját hordozza. A darab Angliában és az Egyesült Államokban is nagy sikert aratott. Egy washingtoni koncert után írta a kritika: „Bizonyos részekben Kodály, mint Liszt Ferenc hagyományainak folytatója tűnik fel. Olyan harmóniák hangzanak fel, amelyek a nagy romantikus stílust a legmerészebb disszonanciákkal egyesítik. Bár a mise rövid méretű, mégis számtalan bizonyítékát nyújtja a frissen hangzó melódiák adományának.
Nagycsütörtök napján Beischer-Matyó Tamás különleges hangulatú és hangszerelésű passiózenéjének segítségével idézhetjük fel a Húsvét eseményeit. Az igen termékeny, sokféle műfajban és stílusban alkotó zeneszerző műveit már több alkalommal énekelte a Magyar Rádió Énekkara. A komponista szerint kórusra írni az egyik legnehezebb zeneszerzői feladat, ugyanakkor egy-egy szöveg kifejezetten inspiráló is lehet, „énekelt zenét írni egyfajta együttmunkálkodás a szöveg, adott esetben több száz évvel korábbi alkotójával, annak egész környezetével” – nyilatkozta a közelmúltban.
A német és a latin nyelv sajátos keverékén énekelt, középkori eredetű, karácsonyi dallam, az In dulci jubilo az egyik legnépszerűbb európai vándordallam volt és túlzás nélkül állítható, hogy Mike Oldfield feldolgozása után „világslágerré” is vált. Telemann karácsonyi kantájának néhány melódiája jellegében emlékeztet e dallamra, koncerten felcsendülő Buxtehude- és Bach-művek viszont idézik is azt. A hangverseny jó alkalmat kínál tehát arra, hogy a német barokk zene három kiválóságának invencióját, találékonyságát – ha nem is versenyeztessük, de legalábbis – összevessük.
Egy régi észt népdal csodálatos feldolgozásával kezdődik és Bach univerzális muzsikájával végződik a Magyar Rádió Gyermekkórusának karácsonyi hangversenye. A változatos műsor nemcsak évszázadokat és különböző stílusokat kapcsol össze, hanem távoli vidékeket is. Spanyol, bolgár és angol szerzők mellett a legendás afroamerikai kórusvezető és komponista, Moses George Hogan darabjai is felcsendülnek. A Gyermekkar a Bach-műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és Énekkarával közösen adja elő.
Párizs és a Notre-Dame a 12. század zenetörténetének egyik legfontosabb helyszíne volt. Vajon nyolc évszázaddal később milyen muzsikát inspiráltak az ódon falak? Sokan a romantikus orgonás misék csúcsának tartják Louis Vierne kórusra és két orgonára, 1899-ben írt kompozícióját, melyet néhány évvel később a zeneszerző és Charles-Maria Widor mutatott be. S hogy olyan templomban is elő lehessen adni, ahol nem áll rendelkezésre két orgona, a közelmúltban Szathmáry Zsigmondot kérték fel, hogy dolgozza át a művet. A koncert első felében két mai mű hangzik el, előbb Yves Castagnet (1964), a Notre-Dame 1988-ban kinevezett orgonistájának darabja, majd Jean-Charles Gandrille (1982) varázslatos hangulatú, orgonára és énekes szólistákra szerzett Magnificatja (2013).
A legutóbbi koncertszezonban a Rádiózenekar tagjai közül, Nathan Giem, az együttes koncertmesterét tűntették ki az „Évad Művésze” elismeréssel. Az Amerikában született, Magyarországhoz szoros szálakkal kötődő muzsikus karmesterként is aktív, korábban pedig olyan kiváló zenekaroknál látta el a koncertmesteri teendőket, mint a Tokiói Filharmonikus Zenekar. Brahms Hegedűversenyének szólistájaként áll a közönség elé, a szünet után pedig egy olyan kompozíció szólal meg, mely a maga idejében aligha kerülhetett volna közös műsorra Brahms darabjával. Liszt Ferenc miséje az esztergomi bazilika felszentelő ünnepére készült, az 1850-as évek kiemelkedő alkotása. Fantázia-, érzelem- és ötletgazdag, mesterien összefogott, kiforrott és egységes stílusú kompozíció. Méltó társa e korszak nagy szimfonikus, zongora- és versenyműveinek” – írta a Liszt-kutató Hamburger Klára.
Stefan Parkman az Uppsalai Egyetem professzora, 2014 óta a Kölni Rádió Énekkarának vezető karnagya. A világ legjelentősebb énekkarainak állandó vendég karnagya. Számos skandináv kórusmű bemutatója fűződik nevéhez. A műsorban szereplő Sandström és Rautavaara műveinek is avatott és elkötelezett tolmácsolója. Több énekkar vezető karnagya, két évtizede a Svéd Királyi Zenei Akadémia rendes tagja.
Az Anno Sacri negyedik hangversenyén elhangzó darabok eredeti funkciójuk szerint szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Telemann kantátája Advent második vasárnapjára készült, a Christen, ätzet diesen Tag karácsony első napjára (december 25.), a Dazu ist erschienen der Sohn Gottes karácsony második napjára (december 26.). Különösen érdekes az 1713-ban írt 63. kantáta, melyet nagyvalószínűséggel Halléban, a Liebfrauenkirche (Boldogasszony templom) ünnepi istentiszteletén mutattak be, s úgy tűnik, hogy Bach elégedett volt a darabbal, mert tíz évvel később. immár Lipcsében ismét előadatta.
