Találatok a következőre: tag

Wagner : COLUMBUS NYITÁNY Wagner : Götterdämmerung – Az istenek alkonya: Siegfrieds Trauermarsch” Wagner: Az Istenek alkonya “Siegfrieds Rheinfahrt” Wagner : Az Istenek alkonya – FinaleWagner : Parsifal – előjáték Wagner: Parsifal – Wehe! Wehe! Was tat ich? Wo war ich? – Kundry és Parsifal duettje II.felv. Wagner: Parsifal – Karfreitagszauber – Nagypénteki varázs – Parsifal III.felv. Közreműködik: Németh Judit, Kovácsházi István MR Szimfonikusok

A zenekar fennállása alatt nagyon sokszor és nagyon sok formában szólaltak már meg a Pál Utcai Fiúk dalai, de ezek, most először, egészen új köntösbe bújnak. Amikor 1983 nyarán pár unatkozó fiatal elkezdett egy szigetszentmiklósi garázsban csörömpölni, még csak az volt a cél, hogy elüssék egy kicsit az időt. Arra még álmában sem gondolt volna senki, hogy 32 év után Magyarország egyik legszebb, de biztosan a legrangosabb helyén, az MR Szimfonikusokkal adják majd elő saját dalaikat. A lényeg persze éppen a dalokban van, hiszen amelyek között ezen az estén elhangzik majd olyan is, amely azon a régi nyáron született és olyan is, amit még soha nem adtak elő, hiszen nem régen készült el, a következő lemezre. Igen, a dalok, amelyek annyiszor hangzottak el kis kluboktól kezdve a legnagyobb fesztiválokig, amelyekre annyian táncoltak, amelyeket hallgatva barátságok és szerelmek szövődtek. Egy jó dal bármilyen formában is előadható és mindig jó dal marad, ám ezen az estén a legszebb formájukat kapják: most előbukkanhatnak azok a kis részletek is, amiket a régen agyonjátszott, többször átmásolt kazettákról már régen eltakart a zaj. Az MR Szimfonikusok és a PUF tagjain kívül persze ott lesznek azok a vendégzenészek is, akik évek óta színesítik az együttes élő fellépéseit: Dióssy Ákos zongorista, vagy Szűcs Qka Krisztián, aki nem csak számtalan fúvós hangszerével vesz részt a produkcióban, de a dalok áthangszerelésében is közreműködik.

A Magyar Művészeti Akadémia emlékhangversennyel tiszteleg Bartók Béla zeneszerző halálának 70. évfordulóján.

A színésznő-énekesnő Péterfy Bori csapata, a Love Band 2007-ben alakult, az egykori Amorf Ördögök együttes tagjaiból. Eddig háromszor voltak a Müpa vendégei, mindhárom alkalommal más-más műsorral. A sanzonokból és a hatvanas évek rockzenéjéből merítő zenekar negyedik Müpa-beli fellépése ismét újdonság lesz a rajongók számára: az együttes egyetlen koncerten a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával közösen szerepel. A Vámpír, a Hajolj bele a hajamba, az Ópium, a Téged nem és a többi Péterfy Bori-sláger áthangszerelve hallható majd ezen az estén. Igazi csemegeként a zenekar akusztikus-ülős dalgyűjteménye, a Fák, denevérek, piócák című műsor legjobbjai is felbukkannak a koncerten.

„Nem tudtam megtagadni melankolikus kedélyemtől azt az elégtételt, hogy egy nyitányt szerezzek egy szomorújátékhoz” – írta Brahms a Tragikus nyitányról. Érdekes módon a II. szimfóniával kapcsolatban is melankóliája miatt szabadkozik. „Az új szimfónia – tájékoztatta művei kiadóját – olyannyira melankolikus, hogy nem fogja tudni elviselni. A partitúrának gyászkerettel kell megjelennie”. Hasonlóan nyilatkozott utolsó szimfóniájáról is, melyet egyszerűen csak közjátékok sorozatának nevezett, „ízét” az északi vidékeken soha be nem érő cseresznye fanyarságához hasonlította. Vajon mi rejtőzik a vigasztalan bánaton túl? A kérdést Vásáry Tamással járhatjuk körül.

Az édesanyja révén magyar felmenőkkel is büszkélkedő svájci karmester, Thomas Herzog zeneszerzőként is aktív és különösen intenzíven érdeklődik a spanyol zene iránt, legyen szó klasszikus modernekről, flamencóról vagy daljátékokról, zarzuelákról. Szenvedélyesen vonzódik a tánchoz, a bázeli színház tánctagozatának zenei vezetőjeként is tevékenykedik. A Magyarországon szívesen dolgozó karmester budapesti programját a rá leginkább jellemző kompozíciókból – tánczenékből, balett-részletekből – állította össze, és természetesen nem hiányozhatnak a műsorból a spanyol zene különböző műfajokat képviselő reprezentánsai sem.

„Nem tudtam megtagadni melankolikus kedélyemtől azt az elégtételt, hogy egy nyitányt szerezzek egy szomorújátékhoz” – írta Brahms a Tragikus nyitányról. Érdekes módon a II. szimfóniával kapcsolatban is melankóliája miatt szabadkozik. „Az új szimfónia – tájékoztatta művei kiadóját – olyannyira melankolikus, hogy nem fogja tudni elviselni. A partitúrának gyászkerettel kell megjelennie”. Hasonlóan nyilatkozott utolsó szimfóniájáról is, melyet egyszerűen csak közjátékok sorozatának nevezett, „ízét” az északi vidékeken soha be nem érő cseresznye fanyarságához hasonlította. Vajon mi rejtőzik a vigasztalan bánaton túl? A kérdést Vásáry Tamással járhatjuk körül.