A Pilinszky János születésének 100. évfordulójára kiírt pályázat ünnepélyes eredményhirdető és bemutató koncertje MŰSOR: Kurtág: Négy dal Pilinszky János verseire, Op. 11 Bánkövi Gyula: A lemenő nap szálkamezejében Huszár Lajos: Ikonok – Pilinszky János emlékére + a Pilinszky 100 zeneszerző-pályázat győztes alkotása: Csapó Gyula: A nap születése. Kantáta mezzo-szoprán hangra és kiszenekarra Vezényel: Kovács János Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Meláth Andrea (mezzoszoprán), Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Erdős Attila (bariton) 2021-ben ünnepeljük Pilinszky János születésének 100. évfordulóját. A Magyar Rádió Művészeti Együttesei a jeles évforduló alkalmából pályázatot hirdetett zenemű komponálására, melynek témája a költő A nap születése című verses
MŰSOR Malek Miklós: Quo Vadis Malek Miklós: Valse Triste Malek Miklós: Concerto Romantico (Hegedűverseny) – ősbemutató Malek Miklós: Scherzo Malek Miklós: Harsonaverseny Malek Miklós: Karácsonyi Ének Malek Miklós: A Dunánál Vezényel: Malek Miklós Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Amirás Árpád (cselló), Káip Róbert (harsona), Oláh Vilmos (hegedű), Malek Andrea (ének) Az Erkel Ferenc- és Artisjus Életműdíjas zeneszerző, Malek Miklós nevéhez számtalan sláger, színházi dal kötődik, ugyanakkor az elmúlt negyed évszázadban szinte kizárólag a szimfonikus muzsika területén volt aktív. Különösen közel áll hozzá a versenymű műfaja, fúvós szólistára (például trombitára, kürtre, harsonára, klarinétra, fagottra, oboára
1. rész: Francia kamara-műsor, 15.00 óra, a Magyar Rádió Márványterme Jean Francaix: Trió oboára, fagottra és zongorára Florent Schmitt: Triószonatina, Op. 85 Paul Dukas: Villanelle Darius Milhaud: Szonáta, Op.47 – 1. és 2. tétel Francis Poulenc: Szextett Hangszeres szólisták: Simon Dávid – fuvola Soós Levente – oboa Reé György – klarinét Bettermann Jákob – fagott Varga Zoltán – kürt Fretyán Dávid – kürt Soós Orsolya – zongora 2. rész: Jazz mise és spirituálék, 16.30 óra, MR 6-os stúdió Három spirituálé Moses Hogan feldolgozásában: – Cert’nly Lawd
A koncert nem látogatható. Élő közvetítés a radiomusic.hu honlapon. London, 1692, Mária királynő és Orániai Vilmos udvara Amikor az előkelő római családból származó Cecíliát hitének megtagadására szólították fel, így válaszolt: „Ti kínpadra vonjátok a gonosztevőket, hogy vallomásra bírjátok őket, tőlünk pedig épp az ellenkezőjét követelitek: meg kellene tagadnunk azt, amik vagyunk, és akkor kegyelmet adnátok. Nagyon szívesen hallanátok ajkunkról a hazugságot. Csakhogy meghalni az igazságért a legszebb győzelem!” A zenészek patrónusaként is tisztelt szüzet zeneművek sokaságában magasztalták, maga Purcell is több ilyen témájú darabot írt. Az 1692-es Hail! Bright Cecilia című kompozíciója a zeneszerző legnagyobb szabású ódája, s talán nem
A Magyar Rádió Művészeti Együttesei 2019/2020. évadra szóló bérletei 2019. március 21-től megvásárolhatók. Vásáry Tamás Beethoven–ciklusa (3. évad, befejező rész) Zeneakadémia Nagyterem Nyitányok, zongoraversenyek Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2019. szeptember 24. 19:30 Közreműködik: Ránki Fülöp (zongora) Beethoven: Prometheus nyitány, op. 43. C-dúr zongoraverseny, op.15. Egmont nyitány, op. 84. B-dúr zongoraverseny, op. 19. 2019. október 16. 19:30 Közreműködik: Ránki Dezső (zongora) a Magyar Rádió
Az elismerés azért is kiemelkedő, mert az énekkari és zenekari tagok titkos szavazással választják ki azokat az előadókat, akiket előző évi művészi teljesítményük alapján erre a címre leginkább érdemesnek tartanak. A díjakat három évtizede alapították, és a Magyar Rádió két emblematikus muzsikusáról nevezték el: Dohnányi Ernő a Rádiózenekar alapító karmestere, Vásárhelyi Zoltán a Magyar Rádió Énekkarának karnagya volt. A 2017/18-as évad zenekari művésze, egyben a Dohnányi Ernő díj kitüntetettje, Monoki Attila csellóművész. A Vásárhelyi Zoltán díjat idén megosztva, Fehérné Jánosi Margit szoprán és Szerdahelyi Pál bariton énekművészek kapták. A díjakat Kovács Géza az MRME ügyvezető igazgatója a koncert előtt, ünnepélyes
Shakespeare's works always contain the "passion, emotion, pathos and variety, which are the indispensible requirements for a good libretto" said Benjamin Britten. If we listen to one of his most successful, exciting stage works, the opera A Midsummer Night's Dream, we have to admit he was right. To hear how the same comic material inspired Henry Purcell, listen to the Fairy-Queen, a piece of a very different genre. Dame Emma Kirkby, Howard Williams, and others will ensure the stylistic performance of the music of this matchless genius of the English Baroque.
"A young artist with excellent qualities, worthy of close attention, doubtless seeking his path passionately. One important feature of his music is the obvious kinship of spirit between it and modern French music" wrote Debussy about Bartók in about 1914. We know how important Debussy's art was for the formation of Bartók's individual musical idiom. For a short while the influence of the French composer left an audible imprint on Bartók's style; later this influence passed through subtle filters. The works performed in this concert provide an opportunity to hear these subtle filters, and the instrumentalists from the orchestra take centre-stage as soloists.
Just like Mozart, Beethoven did not write down everything in the pieces he performed himself. In the C minor piano concerto, for instance, a contemporary recalled that he played from a score resembling hieroglyphics. Winner of the 2012 Anda Géza Piano Competition in Zurich, the phenomenal Varvara Nepomnyaschaya, performs not from hieroglyphics, nor from a properly edited score, but by memory and from the heart. Markus Hinterhauser, a member of the jury at the Anda competition said it is "staggering, there are hardly words for the way this girl plays. Quite simply she makes you forget the instrument on which she is playing; more than this cannot really be said of a pianist."
The pieces in this fourth concert in the Anno Sacri concert are closely linked in terms of their original function. Telemann's cantata was written for the second Sunday in Advent, Christen, ätzet diesen Tag for the first day of Christmas (25 December), and Dazu ist erschienen der Sohn Gottes for the second day of Christmas (26 December). Of special interest is the Cantata No. 63 written in 1713, which was probably premiered in the Liebfrauenkirche in Halle as part of a solemn act of worship, and it seems that Bach was pleased with the piece, because he had it performed again in Leipzig ten years later.
