A legutóbbi koncertszezonban a Rádiózenekar tagjai közül, Nathan Giem, az együttes koncertmesterét tűntették ki az „Évad Művésze” elismeréssel. Az Amerikában született, Magyarországhoz szoros szálakkal kötődő muzsikus karmesterként is aktív, korábban pedig olyan kiváló zenekaroknál látta el a koncertmesteri teendőket, mint a Tokiói Filharmonikus Zenekar. Brahms Hegedűversenyének szólistájaként áll a közönség elé, a szünet után pedig egy olyan kompozíció szólal meg, mely a maga idejében aligha kerülhetett volna közös műsorra Brahms darabjával. Liszt Ferenc miséje az esztergomi bazilika felszentelő ünnepére készült, az 1850-as évek kiemelkedő alkotása. Fantázia-, érzelem- és ötletgazdag, mesterien összefogott, kiforrott és egységes stílusú kompozíció. Méltó társa e korszak nagy szimfonikus, zongora- és versenyműveinek” – írta a Liszt-kutató Hamburger Klára.
Körkép a századfordulóról. Akár így is jellemezhetnénk az est műsorát, a művek ősbemutatóit alig néhány év választja el egymástól. A koncert centrumában Debussy egyetlen operájáénak központi jelenete áll. Mélisande valószerűtlenül hosszú haját fésüli toronyszobájának ablakában. A megbűvölt Pelléas érzéki játékba kezd a földre omló hajzuhataggal, a két fiatal évődésének Golaud vet véget: feleségét és testvéröccsét egyaránt leteremti a gyerekes viselkedés miatt. Még ő maga sem veszi észre, hogy lelkébe egy szörnyű balsejtelem fészkelte be magát.
Az Anno Sacri negyedik hangversenyén elhangzó darabok eredeti funkciójuk szerint szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Telemann kantátája Advent második vasárnapjára készült, a Christen, ätzet diesen Tag karácsony első napjára (december 25.), a Dazu ist erschienen der Sohn Gottes karácsony második napjára (december 26.). Különösen érdekes az 1713-ban írt 63. kantáta, melyet nagyvalószínűséggel Halléban, a Liebfrauenkirche (Boldogasszony templom) ünnepi istentiszteletén mutattak be, s úgy tűnik, hogy Bach elégedett volt a darabbal, mert tíz évvel később. immár Lipcsében ismét előadatta.
