MŰSOR: Monteverdi: Vespro della Beata Vergine Vezényel: Pad Zoltán Közreműködnek: a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagjai Kovács Ágnes (szoprán), Szklenár Roberta (szoprán), Thurnay Viola (alt), Tőkési Emese (alt), Csapó József (tenor), Fodré Lajos (tenor), Sebők Attila (tenor), Melkovics Zoltán (basszus), Hámori Szabolcs (basszus), Horváth Csaba (basszus) A barokk korszak kezdetének egyik legnagyszerűbb egyházzenei alkotása, Monteverdi Mária-vecsernyéje még Mantovában keletkezett és szerzője egy római állás reményében eljuttatta V. Pál pápa hivatalába. Ám mintha sejtette volna, hogy a műve leginkább Velencében számíthat sikerre, úgy alakította ki a partitúrát, mint neves velencei kollégái, akik a város világhírű székesegyházának
MŰSOR Malek Miklós: Quo Vadis Malek Miklós: Valse Triste Malek Miklós: Concerto Romantico (Hegedűverseny) – ősbemutató Malek Miklós: Scherzo Malek Miklós: Harsonaverseny Malek Miklós: Karácsonyi Ének Malek Miklós: A Dunánál Vezényel: Malek Miklós Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Amirás Árpád (cselló), Káip Róbert (harsona), Oláh Vilmos (hegedű), Malek Andrea (ének) Az Erkel Ferenc- és Artisjus Életműdíjas zeneszerző, Malek Miklós nevéhez számtalan sláger, színházi dal kötődik, ugyanakkor az elmúlt negyed évszázadban szinte kizárólag a szimfonikus muzsika területén volt aktív. Különösen közel áll hozzá a versenymű műfaja, fúvós szólistára (például trombitára, kürtre, harsonára, klarinétra, fagottra, oboára
1. rész: Francia kamara-műsor, 15.00 óra, a Magyar Rádió Márványterme Jean Francaix: Trió oboára, fagottra és zongorára Florent Schmitt: Triószonatina, Op. 85 Paul Dukas: Villanelle Darius Milhaud: Szonáta, Op.47 – 1. és 2. tétel Francis Poulenc: Szextett Hangszeres szólisták: Simon Dávid – fuvola Soós Levente – oboa Reé György – klarinét Bettermann Jákob – fagott Varga Zoltán – kürt Fretyán Dávid – kürt Soós Orsolya – zongora 2. rész: Jazz mise és spirituálék, 16.30 óra, MR 6-os stúdió Három spirituálé Moses Hogan feldolgozásában: – Cert’nly Lawd
A koncert nem látogatható. Élő közvetítés a radiomusic.hu honlapon. London, 1692, Mária királynő és Orániai Vilmos udvara Amikor az előkelő római családból származó Cecíliát hitének megtagadására szólították fel, így válaszolt: „Ti kínpadra vonjátok a gonosztevőket, hogy vallomásra bírjátok őket, tőlünk pedig épp az ellenkezőjét követelitek: meg kellene tagadnunk azt, amik vagyunk, és akkor kegyelmet adnátok. Nagyon szívesen hallanátok ajkunkról a hazugságot. Csakhogy meghalni az igazságért a legszebb győzelem!” A zenészek patrónusaként is tisztelt szüzet zeneművek sokaságában magasztalták, maga Purcell is több ilyen témájú darabot írt. Az 1692-es Hail! Bright Cecilia című kompozíciója a zeneszerző legnagyobb szabású ódája, s talán nem
A Magyar Rádió Művészeti Együttesei 2019/2020. évadra szóló bérletei 2019. március 21-től megvásárolhatók. Vásáry Tamás Beethoven–ciklusa (3. évad, befejező rész) Zeneakadémia Nagyterem Nyitányok, zongoraversenyek Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2019. szeptember 24. 19:30 Közreműködik: Ránki Fülöp (zongora) Beethoven: Prometheus nyitány, op. 43. C-dúr zongoraverseny, op.15. Egmont nyitány, op. 84. B-dúr zongoraverseny, op. 19. 2019. október 16. 19:30 Közreműködik: Ránki Dezső (zongora) a Magyar Rádió
Az elismerés azért is kiemelkedő, mert az énekkari és zenekari tagok titkos szavazással választják ki azokat az előadókat, akiket előző évi művészi teljesítményük alapján erre a címre leginkább érdemesnek tartanak. A díjakat három évtizede alapították, és a Magyar Rádió két emblematikus muzsikusáról nevezték el: Dohnányi Ernő a Rádiózenekar alapító karmestere, Vásárhelyi Zoltán a Magyar Rádió Énekkarának karnagya volt. A 2017/18-as évad zenekari művésze, egyben a Dohnányi Ernő díj kitüntetettje, Monoki Attila csellóművész. A Vásárhelyi Zoltán díjat idén megosztva, Fehérné Jánosi Margit szoprán és Szerdahelyi Pál bariton énekművészek kapták. A díjakat Kovács Géza az MRME ügyvezető igazgatója a koncert előtt, ünnepélyes
Shakespeare's works always contain the "passion, emotion, pathos and variety, which are the indispensible requirements for a good libretto" said Benjamin Britten. If we listen to one of his most successful, exciting stage works, the opera A Midsummer Night's Dream, we have to admit he was right. To hear how the same comic material inspired Henry Purcell, listen to the Fairy-Queen, a piece of a very different genre. Dame Emma Kirkby, Howard Williams, and others will ensure the stylistic performance of the music of this matchless genius of the English Baroque.
The high music closely linked to the Christian liturgy and religious poetry over the millenium is inestimably rich in Magnificats, Stabat Maters, De profudises, and Vespers, and with time these all appeared outside the church too, in secular concerts. Hungarian composers of the 20th and 21st centuries are also fond of drawing on these old texts, in which they are able to look back over a highly varied tradition stretching from Gregorian chant to folksong. For instance, Zsolt Serei and Péter Zombola were inspired by medieval melodies, while András Szőllősy's staggering Stabat mater takes its inspiration from folk laments.
The church of Notre-Dame in Paris was one of the most important sites of music history in the 12th century. Eight centuries later, what kind of music did its ancient walls inspire? Many consider Louis Vierne's mass for choir and two organs to be the pinnacle of the genre of the Romantic organ mass. Written in 1899, it was premiered a few years later by the composer and Charles-Maria Widor. In order to perform it in churches where two organs are not available, Zsigmond Szathmáry was recently commissioned to arrange the work for one. The first half of the concert features two new pieces, first a piece by Yves Castagnet (1964), appointed organist to Notre-Dame in 1988, and then a magically atmospheric Magnificat for organ and vocal soloists by Jean-Charles Gandrille (1982).
The pieces in this fourth concert in the Anno Sacri concert are closely linked in terms of their original function. Telemann's cantata was written for the second Sunday in Advent, Christen, ätzet diesen Tag for the first day of Christmas (25 December), and Dazu ist erschienen der Sohn Gottes for the second day of Christmas (26 December). Of special interest is the Cantata No. 63 written in 1713, which was probably premiered in the Liebfrauenkirche in Halle as part of a solemn act of worship, and it seems that Bach was pleased with the piece, because he had it performed again in Leipzig ten years later.
